Az építéskor a megtapasztaláson van a hangsúly: a készen kapott, átadott, mondott, magyarázott információk kevésbé érdekli a gyerekeket, és nem is jutnak olyan mélyre, mint a saját meg- és átélésen keresztül szerzett tudás. Ennek egyik legismertebb és legkedveltebb technikája, eszköze az építés. A gyerekek azért szeretnek építeni, mert ez az elsők közül való olyan tevékenység, amiben az alkotási vágy és az öröm találkozik. A fantázia teremtményei ilyenkor találkozhatnak a valósággal, ez pedig esély a gyermeknek arra is, hogy megtanulja az azonosság és a különbözőség értelmezését is.
Kinga, 8 éves
Azért szeretek építeni, mert olyankor olyat teremthetek, ami még nincs. Olyan valami lesz, amilyet én szeretnék, és arra használhatom, amire csak akarom. Ha akarom, megtartom, ha akarom, átalakítom, vagy összerombolom anélkül, hogy bárki is beleszólna. Olyan dolgokat is szoktam készíteni, amik hasonlítanak a valósághoz (legalábbis úgy képzelem), vagy amikről szeretném, ha a valóságban is léteznének."Az építés közben a gyerek ráébred manipulációs képességeire, adottságaira, lehetőségeire, ami, ha ügyes, örömérzést ad neki, de nem ad tartós negatív érzést - különösen, ha a szülei nem hagyják magára ebben a helyzetben, hanem együtt játszanak vele, segítik, tanítgatják a mozdulatokra, fogásokra. Nagyon fontos, hogy soha ne építsünk a gyerek helyett, mert az építésben a megoldások száma végtelen - a végeredmény és így a siker is tőle függ, ő határozza meg. Ha ’olyan, mintha nem sikerült volna’, nyugodtan mondhatja rá, hogy ilyet akart csinálni!” – mondja Majsai László pszichopedagógus.
Tévhit, hogy az építés fiús játék (mint ahogy az is, hogy babákkal, állatfigurákkal, bábokkal kizárólag a lányok szeretnek játszani), ezt mi, felnőttek neveljük bele a kicsikbe.
Az építés fejleszti a fantáziavilágot
A készen kapott, bolti tervrajzok alapján történő építkezés ugyan nem a fantáziát fejleszti, de nagy gyakorlatot ad ahhoz, hogy az elemeket a lehető legcélszerűbben és legügyesebben használja a gyermek. A kreativitás és a fantázia fejlesztése olyankor kerül előtérbe, amikor fejből, saját tervek alapján épít a gyerek. További lehetőség, ha az egyéb épített vagy kész játékait a saját építményeivel kombinálja, vagy egyes szerepjátékokhoz kapcsolja.
Az elkészült mű és az ahhoz való viszony
„Minden olyan dolog, ami gondolkodással, érzésekkel, érzelmekkel kapcsolatos, és a gyermek örömmel és rendszeresen csinálja, kifejezetten pozitív, építő hatással van a személyiség fejlődésére. Így természetesen az építőjátékok is ilyenek. Azt azonban tudnunk kell, hogy az egészen egyszerű rakosgatáson, innen oda szállításon, toronyállításon túli építés már olyan kihívás, tevékenység, amihez kell egyfajta talentum, ami nincs meg minden gyermekben, s ha nincs, akkor semmiképpen ne erőltessük, mert a kudarc a többi játéktól is elveheti a kedvét. Ha elkészült egy építmény, az ehhez való viszony nagyban függ a külvilág viszonyulásától (is). Ha a számukra fontos személyek elismerően szólnak róla, büszkélkednek vele, akkor ők is így tesznek, ha – nem túlzott vagy érdemtelen – dicsérettel, jutalommal értékelik a produktumot, az jelentősen emeli a teljesítmény értékét is” - folytatja a szakember.
Üzenet a szülőknek
Bár az építőjátékok általában magányos játékok, de a tanulási folyamat kezdetén még sokkal hatékonyabb, ha társas módban (például apával, anyával, tesóval) történik! Ha lehet, ne legyen a megúszás eszköze! Ne helyettesítse az együttléteinket, ne pipáljuk ki a szülői felelősségünk egyik szeletét azzal, hogy: „Az én gyerekem nagyon jól elvan az építőkockákkal, nem is zavarom ilyenkor!”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.