Jógával a jó emésztésért

Az ájurvéda szerint létezik egy "tűz" vagy agni, amelyet az emésztésben jatharagninak, vagyis emésztő tűznek neveznek. Az ájurvéda szerint az egészség kulcsa ennek az emésztő tűznek a megfelelő működése. Ha ez nem így történik, akkor hosszú távon az elsőre egyszerűnek tűnő emésztési problémákból, mint a székrekedés vagy puffadás, komoly betegségek alakulhatnak ki az allergiától a béldaganatig.

Mozgással számos emésztési probléma jól orvosolható. Mivel a mozgás közben alapos masszázsnak vannak kitéve a hasi szervek, valamint a speciális mozgásgyakorlatoknak köszönhetően az idegrendszer működésével is elősegíthetjük az emésztési folyamatok aktiválását, illetve kondicionálását, ezért a jóga elemei ideális lehetőséget adnak arra, hogy emésztési problémáid gyorsan, hatékonyan és maradandóan, az esetleges gyógyszerek elhagyásával elmúljanak.

A legfontosabb: ügyelj a légzésre!

„A jógában elsődleges szempont, hogy az ászanákat, a fizikai gyakorlatokat a légzésünkre fókuszálva végezzük. Ha a gyakorlatokat mély, úgynevezett ujjayi légzéssel végezzük, akkor ez már pozitívan hat az idegrendszerünkre, amely megnyugszik és visszahat az emésztésünkre. Arról nem is beszélve, hogy az ujjayi légzésnél a rekeszizom folyamatos és tudatos, intenzív le-föl mozgása egy ritmikus masszázst ad a hasüregi szerveknek, fokozza a belek és a gyomor vérellátását és elősegíti a perisztaltikát. A jóga nyelvén szólva serkenti az emésztő tüzet. A fokozott légzésfókusszal végzett ászanagyakorlás önmagában pozitív hatásokat hoz” – mondja F. Tóth Gabriella, jógaoktató.

A gyakorlatok, amik segítenek

Természetesen vannak olyan specifikus gyakorlatok is, amelyek különösen az emésztőrendszert veszik célpontba. Ilyen például a navasana, vagyis a hajópóz; a pavanamuktasana, aza a szélhajtó póz, ami reggel kiválóan alkalmas a perisztaltika beindítására; a paschimottanasana, vagyis az ülésből előrehajlás; a vajrasana, azaz gyémántülés, ami instant megkönnyebbülést hoz egy kiadós ebéd után és segít megszüntetni a puffadás érzését; a csavaró pózok, különösen a jathara parivartanasana, az intenzív hascsavarás; és a fordított testhelyzetek, mint például a sarvangasana, vagyis a gyertyapóz.