Ahol harapni lehet a friss levegőt - Romantikázz Kőszegen!

Tiszta, szinte harapni való alpokaljai levegő, nyugalom, tisztaság, vendégszeretet – ezeket a már-már elveszettnek hitt tulajdonságokat mind megtalálod az osztrák határhoz közeli kisvárosban. De vajon hol érdemes kezdeni a kőszegi sétát?

Barangolj a belvárosban!

Természetesen a belvárosban, egészen pontosan a Jurisics téren, ahová a Hősök Kapuján keresztül érkezhetsz meg. A kapu tornyát a város török ostromának 400. évfordulójára, 1932-ben építették Opaterny Flóris tervei alapján, ám a mai torony helyén már a 14. századtól egy vastagabb kaputorony állt. A Hősök Tornyában ma múzeum működik, a legfelső teremből pedig a város szép látképét nyújtó panorámafolyosóra lehet kilépni.

A téren szinte minden ház egyedi, érdekes történetet mesél. A Városháza például azon ritka magyarországi középületek egyike, amely a 14. századtól mostanáig megőrizte eredeti rendeltetését: már a középkorban is ebben az épületben tanácskoztak, bíráskodtak a város vezetői, sőt, 1848-ig a városháza pincéjében őrizték a község borának egy részét is. A városi alkalmazottak némelyike is az épületben lakott. A híres Sgrafittós-ház reneszánsz eredetű. Az emeleti rész építése 1560 körül fejeződött be, ekkor készültek el azok a homlokzati díszítések is, amelyekről a nevét kapta. A 18. században barokk stílusban alakították át a homlokzatot, ám nemcsak az épület külseje, hanem belső helyiségei is érdekesek: az emeleti helyiség mennyezeti freskóján például egy bibliai történet látható: a gazdag ember és szegény Lázár lakomája.

A tértől nem messze fekszik a Jurisics-vár, ahol a vár nevét adó várkapitány, Jurisics Miklós és védőserege 1532-ben megállította a Bécs felé nyomuló török hadat. Kőszeg várát legelőször 1802-ben említik a krónikákban, ám a mai alsóvár legrégebbi részét a 13. századra datálják. A belső várat a későbbi századokban többször is kibővítették, magtárakat, borospincéket, pajtákat, sörfőzdét, kovács- és bognárműhelyt alakítottak ki benne, de működött itt többek között kocsma is, hogy az itt lakó uradalmi személyzetet kiszolgálja. A várostól ma is várárok választja el az épületegyüttest.

Kirándulj a környéken!

Kőszegen azonban nemcsak az ódon hangulatú házak, hanem a környék fantasztikus kirándulóhelyei is kiváló programlehetőségeket tartogatnak. Az Alpokalja levegője olyan tiszta, hogy a légúti problémák gyógyítására is kifejezetten ajánlják a városban és környékén való tartózkodást. Épp ezért érdemes akár gyalog, akár kerékpárral felfedezni a Kőszeg környéki falvakat és a hegyi kirándulóösvényeket.

A határon is átnyúló Kőszegi-hegység az Írottkő Natúrpark része. Az osztrák-magyar natúrparkban számos népszerű kirándulóhelyet és kijelölt túraútvonalat járhatsz végig. A határ által kettészelt Írott-kő első kilátóját 1891-ben állították fel a Kőszegi Turista Egyesület tagjai. A mai, 1913-ban épült kő kilátónak épp a közepén húzódik a trianoni osztrák-magyar határ, a torony közepén erről egy határkő is megemlékezik. A kilátó bejárata az osztrák oldalon van – a vasfüggöny valaha ki is kerülte az épületet, és a kilátót teljes egészében az ausztriai oldalra „száműzte". A 882 méter magasan fekvő hegycsúcs egyben az Országos Kéktúra nyugati végpontja is.

A szintén az egykori határsávban elhelyezkedő Hétforrás voltaképpen egyetlen bővizű forrás, amelyet 1896-ban, a Millennium tiszteletére építettek ki hét kifolyónyílással, amelyeket a hét honfoglaló vezérről neveztek el. A forrás vize iható, sőt, a helybeliek úgy tartják, hogy aki mind a hét forrás vizéből iszik, annak egy kívánsága is teljesül. A Szabó-hegyről körülbelül 2,5 kilométeres, kényelmes gyaloglással közelíthető meg a forrás, amelynek környékén padok, asztalok várják a séta közben megpihenni vágyókat.