Gortva Péter elmondása szerint az aktívház kifejezés még nemigen ismert Magyarországon, és sok építész is leegyszerűsítve annyit mondana erre a kérdésre, hogy az aktívház egy energiatermelő ház.
Ez azonban csak részben igaz, mivel az aktívház koncepciója sokkal összetettebb. Az aktívház a passzívházzal ellentétben nemcsak az energiafogyasztást szabályozza, optimalizálja, hanem három környezettudatos szempontot ír elő:
Ezeket a tényezőket egy pontrendszer alapján értékelik, és az alapján minősítik. A ház energiaellátásánál fontos az energia típusa és a környezetre káros hatása (ökológiai lábnyom), természetes erőforrások használata (pl. naperő, szélerő), ezeknek elérhetősége és a CO2-kibocsátás minimalizálása (semleges CO2-mérleg). Ahogy szakértőnk magyarázza, az aktívházak tervezésénél a benapozásra, a sok természetes fényre, frisslevegő-ellátásra és a terek optimális elrendezésére fektetnek a tervezők nagy súlyt. Fontos szempont továbbá a környezetbarát építőanyagok használata, az újrahasznosításuk, alkalmazkodás a helyi adottságokhoz és az anyagok közelről beszerzésének lehetőségeihez.
Egy aktívház a környezettudatos gondolkodásmód és minimális energiafogyasztás mellett nagy hangsúlyt helyez a kényelemre is. Az épület úgy van kialakítva, hogy önműködően reagál a külső-belső hő- és fényviszonyokra. Kihasználja a természetes fény adottságait, a hőmérsékletet automatikusan szabályozza, és a friss levegő utánpótlásáról folyamatosan gondoskodik. Az aktív házak továbbá pluszenergiát termelnek, amelynek visszatáplálása pluszbevételt hoz.
Hódítanak a lapraszerelt házak – Kulcsrakész otthon két hónap alatt
A készházakról már biztosan sokan sokfélét hallottak, de valljuk be, kevesen tudják, hogy mit is rejt magában ez a technológia. Mi a különbség egy tégla- és egy készház között, mennyi idő alatt épül fel, és persze mennyibe kerül? Utánajártunk ennek az építkezési formának.
Nyugat-európai országokban már több megvalósított aktívház van, nálunk még nem elterjedt. Gortva Péter szerint kisebb léptékben egyszerűbb az aktívház elveihez alkalmazkodni, tehát családi ház szinten azoknak javasolt, akik a passzívház koncepciójával kacérkodnak, de nemcsak a saját energiafogyasztásukat szeretnék minimalizálni, hanem a környezetre (és saját életükre) minél kevesebb káros hatással lenni.
Egy aktívház kivitelezése egy hagyományos, A+ kategóriás, hozzávetőleg 80-120 kWh/m2 éves nettó fűtési energiaigényű családi házhoz viszonyítva többletköltségekkel jár, hiszen működéséhez többféle energiahatékony szerkezetre lesz szükség, például nagy üvegfelületekre, napkollektorokra, szélkerekekre, talajhőszivattyúra, hővisszanyerős szellőztetőre stb. Egy németországi aktív irodaháznál kiszámolták, hogy az épületszerkezettel (mint pluszszigetelés, speciális ablakok stb.) együtt járó tényezők kb. 7% többletköltséget jelentenek és további 7% pluszterhet az aktív komponensek kiépítése (pl. szélenergia- és napenergia-hasznosítás, intelligens árnyékolók stb.).
Szakértőnk tapasztalatai szerint az aktívház még nagyon gyerekcipőben jár, olyannyira, hogy még a tervezők körében sem elterjedt a fogalma. Ellenben a zöld irodák, környezettudatos tervezők folyamatosan bővítik ebbe az irányba tudástárukat, és nyitottak a nyugat-európai tendenciára. Véleménye szerint minden tervezőnek elsősorban az ügyfél igényeit kellene szem előtt tartania, és legjobb szaktudása mellett olyan környezettudatos tanácsokkal ellátni, amelyek személyre szabottak, és az adott projektnek megfelelnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.