Az iskolai stressznek környezeti, biológiai és pszichológiai okai egyaránt vannak. A környezeti okok közé tartozik, hogy a gyerekeknek ma jóval hosszabb időt kell az iskolában tölteniük, mint régebben, és többféle, iskolán belüli kihívással szembesülnek.
A gyermekek nemcsak szellemileg, de fizikailag is kimerülnek a hosszú napok, a nulladik, a hetedik és a nyolcadik órák, a fakultációk és a különórák miatt. Az iskolában töltött időhöz emellett még az utazást is hozzá kell adni, ami napi szinten ismétlődve és összeadódva szintén igen megterhelő lehet. A fentiek után hiába szabadul a gyermek az iskolából, a tanulási feladatok az iskolán kívülre is elkísérik őket a házi feladatok, sőt az iskolaszünetre és a vakációra kiadott feladatok formájában.
Az iskolai stressz további oka a tanuló kiszolgáltatottsága. A gyermeknek két "főnöke" van: a szülő és a pedagógus. Folyamatosan engedelmeskednie és alkalmazkodnia kell nemcsak az otthoni elvárásokhoz, de a tanárok előírásaihoz is. Az iskolapszichológusok azonban jól tudják, hogy a tanárok személyisége is sokféle, ami kikerülhetetlen módon rávetül pedagógiai munkájukra és a gyermekekhez való viszonyukra - időnként meglehetősen negatív formában.
Napjaink teljesítménykultusza is terheli a gyerekeket: a szülők gyakran nemcsak jó teljesítményt várnak el tőlük, hanem egyenesen a legjobbat, a maximálisat. A hibázást sok iskolában büntetik közvetlen vagy közvetett módon, ahelyett, hogy a tanulás egyik formájának tartanák. A gyerekeknek sokféle módon kell bebizonyítaniuk kiválóságukat: tesztet írnak, szóban felelnek, kitartó és lankadatlan koncentrációt várnak el tőlük. Fizikailag is egy helyben kell ülniük, esélyük sincs az egészséges működéshez szükséges mozgásmennyiségre. Ez azért is probléma, mert a stressz levezetésének egyik leghatásosabb módszere a testmozgás lenne.
Az iskolatársak között mindig előfordulnak olyan problémás gyerekek, akik további stresszforrást jelentenek. Csúfolódással, bosszantással, sokszor fizikai erőszakkal zaklatják a többieket, megtalálva azok gyenge pontjait. Ez gyakran olyan mérvű stresszt jelent, hogy a gyermeket pszichológushoz kell vinni, mert az osztályban tehetetlen a zaklatással szemben, otthon pedig nehéz elmondania, kifejeznie az iskolai frusztrációk személyes okait.
Sokkoló történetek, rettegő gyerekek
„Sajnálom, hogy meg akartad ölni magad! Legközelebb fejezd is be!" „Nincsenek barátaid, menj, és öld meg magad, hahaha." – Nem, ezek a mondatok nem egy akció-, esetleg horrorfilm egyik sötét jelenetében hangzottak el. Ezeket a megdöbbentő, egyben félelmetes sorokat egy gyerek írta, fenyegetésképp egy másik fiatalnak. A cybermegfélemlítés nem ismer határokat.A felsőbb iskolai osztályokban a jövőtől való aggodalom válik kiemelkedő stresszforrássá. A gyerekek bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy mi lesz velük egy-két év múlva. A világot még nem ismerik, szorongásaik révén még jobban felnagyítják az előttük álló jövőre vonatkozó félelmeket.
Végül szót kell ejteni a szülők stresszéről is, amelyet hazavisznek a munkahelyről, vagy otthon generálják a párkapcsolati problémák miatt. Ez megjelenik a gyermek számára a szülő idegességében, túlzó vagy indokolatlan emocionális reakcióiban, a feszült családi légkörben, illetve pozitív modell nyújtása helyett rosszul alkalmazkodó viselkedésminták "tanításában".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.