Szia, Anyu! Még épphogy pirkad így hétfőn nagyon korán, de nem tudok aludni, inkább írok neked gyorsan a tegnapi elég mozgalmas napról. Tudod, már hetek, hónapok óta túráztatom magam a tényen, hogy indul a Sztárban sztár című műsor, és egyre csak közeledett, majd tegnap végül el is érkezett a nap, az első élő adás.
Nem kell neked bemutatkoznom, sejtheted, hogy előző este már alig bírtam elaludni, egyszerűen képtelen vagyok az izgulás faktort normál szintre hozni. No, sebaj, megszoktam. Vasárnap már reggel kilencre bent kellett lennünk, mert a közösen előadott dalunkat is próbáltuk, ami technikailag elég komplikált a vetítések, kameramozgások miatt, elég sokszor neki is futottunk. Utána még mindenkinek volt lehetősége még egyszer kamerapróbázni és elénekelni a dalát, amit egyébként már csütörtökön is megtettünk. Na és beindult az őrült smink- és maszküzem, egy kis ebédszünetet követve. A maszképítés a leghúzósabb, ebben az adásban Janza Katán volt épített maszk, ami szerintem zseniálisan sikerült. Bergendy Pistát alakította Kata fantasztikusan, óriási megdöbbenés számomra, hogy végül ő esett ki elsőként a versenyből.
Egy ilyen maszk feltétele a fejre legalább három óra. Mindannyian be voltunk osztva, kinek mikor kell elkezdenie sminkelni, parókát felvenni, öltözni, hogy mindenki kész legyen adáskezdésre. Közben elég nagy a nyüzsi mindenhol. Bár van, akit ez sem zavar, és képes egy kicsit relaxálni közben. Bebének elég volt pár összetolt szék a folyosón erre. Öt óra körül a drága Csöpi végleg Balázs Pali bőrébe bújtatott a paróka feltételével, aztán öltözés, és beindult nálam a zabszemeffektus, ilyenkor leginkább arra vágynék, hogy magamra zárhassak egy ajtót, és egyedül készüljek, de erre itt most nem volt lehetőség, sokan voltunk, így a folyosón bóklásztam a telefonommal a kezemben, amin a zenei alap szólt, és gyakorolgattam, ameddig még lehetett. A stúdióban a hangulat fergeteges volt, és legördült egy nagy kő a szívünkről, túlestünk az első adáson.
Ezen a vasárnapon olyan valaki leszek, aki még soha az életemben nem voltam színpadon. Nő. Ráadásul Amanda Lear. Úgy érzem, kemény dió lesz. Drukkolj! Puszi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.