Vajon az ősember is ennyit stresszelt?
A stressz nem új keletű dolog, hiszen egészen korai időktől fogva az állatvilágban és az emberek életében is a túlélést szolgálta. „
Mostanában egyéb veszélyek leselkednek ránk, amelyek másképp „gyilkosak”. Sokszor sem elfutni, sem hatásosan megbirkózni nem tudunk velük.
Stressz: minden esetben ellenség?
Számtalan betegségért okolható a megemelkedett stressz-szint:
többek között szívbetegség, gyomorfekély, krónikus alvászavar, rák és magas vérnyomás is kialakulhat tartós stressz miatt. Ám létezik jófajta stressz is! „Selye János világhírű stresszkutató szerint ez az »élet sava-borsa«, a létezéshez, az életben maradáshoz nélkülözhetetlen hajtóerő. A fogalom azonban kettős: bár létezik a hasznos, az ún. eustressz, amely az alkalmazkodásra ösztökél, létrejöhet hosszú ideig tartó, káros, ún. distressz, amely komolyan veszélyezteti működéseinket" – mondja a pszichológus.
Miért veszélyes a hosszan tartó stressz a szervezetre?
„Hogy egy úgynevezett veszélyhelyzet után ismét beálljon a szervezetben az egyensúly, a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszernek kell működésbe lépnie. Az előbbi az aktivitásért felel; gondoljunk csak azokra a testi reakcióinkra, amikor stresszhelyzetben felmegy a vérnyomás, a szívünk majd kiugrik , olyan hevesen ver, a vázizmok erei kitágulnak, végtagjaink, izmaink "ugrásra készek". Ezzel szemben a paraszimpatikus idegrendszer működése az energia megőrzésére és újratermelésére irányul. Ha alábbhagy a feszültség, a szívritmus csökken, a pupillák összeszűkülnek, a perisztaltika és a mirigyek kiválasztó működése fokozódik. A két rendszer nem működik egyszerre, úgy kell elképzelni, mint egy váltókapcsolót: ha az egyik aktív, a másik kikapcsol, és fordítva. Ha hosszú távon stressznek vagyunk kitéve, akkor a paraszimpatikus idegrendszer nem képes aktiválni a szervezet stresszkezelő, stresszoldó, helyreállító funkcióit, vagyis csakhamar a kimerülés állapotába jutunk. Pedig a fejlődésért felelős rendszernek feltöltődés, idő és nyugalom kell" - mondja Krisztina.
Győzd le az állandó idegeskedést!
Abszolút emberfüggő, kinek mennyi stresszt bír el a szervezete, és kit mi borít ki. Van, akit látszólag még egy komoly megmérettetés sem billenti ki a lelki egyensúlyából, másnak pedig az is komoly stresszfaktor, de délben késik az ételfutár.
Nagyon sok tényező befolyásolja, hogy kit mi stresszel, és mennyire befolyásol. Mint ahogy az is nagy eltérést mutat, miképp birkózunk meg egy-egy nehéz helyzettel.
Tudtad?
Képtelen vagy kiűzni az életedből a stresszt, ennek a nyomait azonban nemcsak a bőrödön, de a súlyodon is nap mint nap érzékeled? A stresszes életmód jobban hizlal, mint gondolnád, de tehetsz ellene - itt elárultuk, hogyan.Krisztina azt is hozzáteszi, sokszor azért választunk érzelmi megoldási módokat, mert nem ismerjük eléggé a problémát, és úgy érezzük, nem tudjuk kontrollálni az eseményeket. Ez jelentheti azt, hogy például sírással reagálunk egy adott helyzetre. „A megküzdést segíti az is, ha egy általunk nagyra tartott rokontól vagy baráttól kérünk tanácsot, így megélhetjük, mennyi erőt adhat mások támogatása."
A szakértő azonban arra komolyan figyelmeztet, hogy nem árt megtanulni levezetni a stresszt, mert komoly gondokat okozhat az életünkben. „
Ha nincsenek meg a megfelelő szelepek, hogy az indulatok távozzanak, akkor a felgyülemlett feszültségek komoly problémát okozhatnak testi-lelki szinten.
Íme, néhány hatékony és egyszerű megoldás a stressz levezetésére
Te mennyire éled meg a mindennapokat? Tudatosan éled az életed? Töltsd ki tesztünket – kattints IDE!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.