Te mit látsz a képen? 8 varázslatos optikai csalódás

Furcsa elképzelni, hogy valami egészen mást lássunk, mint ami a szemünk előtt van. Pedig meglepő dolgokra képes az agyunk, akár még arra is, hogy az objektív valóságot átalakítsa.

Nézzük például ezt a képet:

Hihetetlen, de a képen nem a nagy szörny kergeti a kicsit, hanem két pontosan ugyanakkora szörny kergetőzik. Valójában csak a térhatás miatt látjuk ezt a nagy differenciát. Ha nem hiszed, elő a mérőszalaggal! A legfurcsább az egészben az, hiába tudjuk, hogy ugyanakkorák a figurák, ez mégsem szünteti meg az illúziót.

Az Ebbinghaus-illúzióként is ismert képen a két belső kör ugyanakkora, az agyunk a külső körök mérete miatt fogja fel másként a narancssárga körök méretét.

amit 1889-ben neveztek el az amerikai tudós, Robert Jastrow után. Az alsó rajz nagyobbnak tűnik, mint a felső, pedig pontosan ugyanakkorák. Azért tűnik a felső kisebbnek, mert az A ábra rövidebb oldala pontosan a B ábra hosszabb oldala mentén fut, ami befolyásolja az észlelésünket.

amivel a kanadai McGill Egyetem munkatársai meg is nyerték az Év illúziója versenyt. A képen látható tornyok közül a jobb oldali látszólag jobban meg van dőlve, valójában azonban a két kép teljesen egyforma. Mivel azonban agyunk a két képet egynek érzékeli, és tudja, hogy két párhuzamosan álló toronynak látszólag közelítenie kellene egymáshoz, kijavítja érzékelésünket.

amit Edward Adelson publikált először. Az A kocka és a B kocka színei pontosan ugyanazok, vagyis a szürke ugyanazon árnyalatai. Az illúzió az árnyékhatásnak köszönhetően működik.

Hihetetlen, igaz? Pedig így van:

Az az igazság, hogy nincs jó vagy rossz válasz. Ha úgy látod, hogy a táncos az óramutató járásával megegyező irányba forog, akkor az agyad jobb oldali, kreatív agyféltekét használod, ha ellenkező irányba, akkor a bal oldali, racionális felét. Egyébként

A mozgó illúziók egyik nagy mestere Kitaoka Akijosi. A kiotói Ritsumeiken Egyetem pszichológiaprofesszorának az optikai és vizuális illúziók a szakterülete, és a mozgás illúzióját keltő állóképeivel vált ismertté. Az alábbi kép is az ő munkája, amelyen valójában nem forognak a körök – csak az agyunk érzékeli úgy, mintha mozognának.

Listánkból a legnagyobb klasszikus sem maradhatott ki, ez pedig az először 1892-ben, egy vicclapban megjelent két állatfigurát ábrázoló kép. Az érdekessége, hogy

Így láthatunk benne egyszer kacsát, másszor nyulat. Egy elmélet szerint, akik a kacsát látják meg először, a normál, szemmel látható dolgokban hisznek. Szkeptikusan állnak a kézzel nem fogható és szemmel nem látható dolgokhoz. Akik a nyulat látják meg először, fogékonyabbak a nem látható dolgokra, hisznek a szemmel nem látható és kézzel nem érinthető dolgokban is. A legfontosabb azonban, hogy milyen gyorsan tudunk egyik alakról a másikra váltani: minél gyorsabban tudunk a nyusziról a kacsára átugrani, annál kreatívabbak vagyunk. A váltakozás gyorsasága tehát az agy kreatív gondolkodásáról árulkodik.

Te mennyire éled meg a mindennapokat? Tudatosan éled az életed? Töltsd ki tesztünket - kattints IDE!