Alternatív energiák, energiaalternatívák - Turbózd fel otthonod!

Ezért is gondoltunk arra, hogy röviden bemutatjuk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és hozzávetőleg milyen megtérüléssel számolhatnak azok, akik alternatív energiaforrások alkalmazására adják a fejüket.

Mielőtt azonban belevágnánk a közepébe, a hazai lakóépületek energiahatékonysági mutatóira tekintve fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a legtöbb lakóház esetében bőven van tere az energiafogyasztás és költségek csökkentésének az alternatív energiaforrások alkalmazása nélkül is.

amint azt az Energiaklub vonatkozó tanulmánya részletesen is bemutatja. Ezek a fejlesztések – az alternatív energetikai beruházásokhoz képest – lényegesen olcsóbbak, és általában gyorsabb megtérülést ígérnek.

Akinek azonban a büdzséje megengedi, valamint képesek és mernek 10-20 évre vagy azon túl gondolkodni, érdemes az alternatív energetikai megoldások alkalmazását fontolóra venni. Különösen igaznak gondoljuk ezt azok esetében, akik a jövőben házépítésbe vágnak, és évtizedekre szeretnének új otthonukban berendezkedni.

A következőkben összegyűjtöttük a leggyakoribb hasznosítási formákat és az azokra vonatkozó legfontosabb hüvelykujjszabályokat.

Napenergia

A nap energiáját vízmelegítésre vagy áramtermelésre használhatjuk fel. Előbbi célt a napkollektor, utóbbit a napelem segítségével lehet megvalósítani.

A napkollektor tehát a nap energiáját hőenergiává alakítja, és így közvetlenül alkalmas vízmelegítésre. Ennek megfelelően leggyakrabban melegvíz-termelésre használják az őszi átmeneti időszakokban.

Persze ez is nagymértékben szóródik, és a lakás vagy ház adottságaitól, a benne élők számától, melegvíz- és fűtéshasználati szokásaiktól függően 6-12 év között várható. Bár első hallásra a megtérülés ideje soknak tűnhet, a napkollektoros rendszerek 20 éven túli várható élettartamát is figyelembe véve

Egy fűtésrásegítést és melegvíz-termelést egyaránt ellátó rendszer egy átlagos család átlagos családi háza esetében például 1,5-2 millió Ft körül alakulhat, amely a melegvíz-költségek akár 80, míg a fűtési költségek nagyjából 20 százalékát képes évente megtakarítani. Érdekesség, hogy nagyon sokat javít a megtérülésen, ha a családnak medencéje is van. A medence vízének fűtése nyáron ugyanis nagymértékben tudja javítani a napkollektorok kihasználtságát, csökkentve ezzel a megtérülésük idejét.

A napelemeket – szemben a napkollektorral – villamosenergia-termelésre használhatjuk. Egy 15-20 négyzetméteres, 2-3 kW összteljesítményű napelemes rendszer biztonsággal képes egy átlagos háztartás teljes éves energiaigényét fedezni. Persze ezt az esetek többségében úgy kell érteni, hogy az energiafogyasztás és -termelés éves szinten kiegyenlítődik. Ugyanis a napelemek nyáron jellemzően többet termelnek, mint amennyit a háztartás elfogyaszt, míg a téli időszakban ez éppen fordítva van.

Így nem lesz szükség az energia tárolását szolgáló akkumulátor beszerzésére, ami csökkenti a beruházási költségeket. Cserébe egy engedélyeztetési folyamaton kell átverekednünk magunkat, amihez feltétlenül kérjük szakember (elsősorban a kivitelező) segítségét.

A napelemekkel kapcsolatban azonban rossz hír, hogy a napelemes rendszerek beruházási költsége messze felülmúlja a napkollektoros rendszerekét, ami lényegesen magasabb, 20 évet közelítő, vagy akár meghaladó megtérülést eredményez. Ugyanakkor élettartama – minimális karbantartási igény mellett – a 40 évet is meghaladja, amely idő alatt jelentős többletértéket képes megtermelni a beruházás költségéhez viszonyítva.

Szélenergia

A szél energiáját szélgenerátorokkal aknázhatjuk ki, amelyek azt villamos energiává alakítják. A szélerőművekről valószínűleg a többségnek a hazánkban is egyre több helyen megtalálható (de adottságainak köszönhetően leginkább a Kisalföldön elterjedt) monstrumok jutnak eszébe.

Itt a várható megtérülésről általánosságban teljesen felesleges beszélni, hiszen ez az a megújuló energiaforrás, amely kihasználásának lehetőségei a leginkább függenek a helyi adottságoktól (szélkerék magassága, éghajlati, domborzati és környezeti viszonyok), így ezt tényleg csak egyedileg, a konkrét helyszín ismeretében érdemes vizsgálni. Ha az ország szelesebb részén, nem kifejezetten szélvédett mikrokörnyezetben tervezünk építkezni, és a megújuló energiaforrások kiaknázásán gondolkodunk, mindenképpen érdemes lehet a szélgenerátorok üzembe helyezését is megvizsgálni.

Környezeti hőenergia

A környezet hőenergiáját házunk fűtési és hűtési igényének kielégítésére használhatjuk fel hőszivattyús rendszerek segítségével. A technológia lényege, hogy fűtés esetén a kinti környezetből (a talajból, a talajvízből vagy a levegőből) elvont hőt továbbítja a lakásba, míg hűtési funkcióban ezt épp fordítva teszi.

Hátrányuk azonban, hogy működésük jelentős villamos energiát igényel. Rövidebb, 10 éven belüli megtérülési időt akkor várhatunk el egy ilyen rendszertől, ha a ház hővesztesége alacsony, és nem 25 fok feletti hőmérsékleten érezzük jól otthon magunkat. Hagyományos fűtés cseréje esetén pedig fontos, hogy már a meglévő rendszer is alacsony hőmérsékletű vízzel üzemeljen. Nem megfelelően gondos tervezés esetén ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a beruházásunk soha nem térül meg.

Ez persze a megújuló energiaforrások hasznosításának bármely formájáról elmondható. Ezért is nagyon fontos tanács:

A megtérülés javítása érdekében pedig érdemes pályázati lehetőségek után kutatni, amelynek megírását akár a kiválasztott kivitelező is magára vállalja.