A falu, amit halálra ítéltek

A falut a 18. században keresztény görögök népesítették be, majd törökök és görögök békésen éltek egymás mellett 1925-ig.

A törökök mezőgazdasággal foglalkoztak, a görögök pedig kézművesipari termékek előállításával és kereskedelmével keresték a kenyerüket. A keresztény és muszlim lakosok egyetértésben, barátságban éltek együtt egészen az első világháborúig.

A békés együttélésnek azonban egy csapásra vége szakadt. A világháború után kitört török függetlenségi háború megpecsételte az ott élő görögök sorsát. Törökország győzelme után Görögország és Törökország között egy lakosságcserére irányuló megállapodás született, ennek értelmében pedig az Anatólia területén élő ortodox keresztényeknek és a Görögországban élő muszlimoknak el kellett hagyniuk addigi otthonukat.

Hiába nyújtottak be a falu lakói kérelmeket az illetékes szervekhez, azok mindegyikét elutasították.

A helyieknek nem maradt más választásuk, összepakolták a legfontosabb holmijukat, és elhajóztak Görögországba. Mintegy 1000 házat, 2 iskolát, 2 templomot, 14 kápolnát és 2 szélmalmot hagytak maguk mögött. A falu az elmúlt évtizedekben lakatlanul, üresen áll.