A falu, amit halálra ítéltek

Botás Enikő

2016.02.04.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Száz évvel ezelőtt még egy élettel teli kisváros volt, ma már csak egy domboldalnyi roskadozó, üres ház árválkodik a helyén. A törökországi Kayaköy szinte pillanatok alatt vált szellemfaluvá.

A falut a 18. században keresztény görögök népesítették be, majd törökök és görögök békésen éltek egymás mellett 1925-ig.

A törökök mezőgazdasággal foglalkoztak, a görögök pedig kézművesipari termékek előállításával és kereskedelmével keresték a kenyerüket. A keresztény és muszlim lakosok egyetértésben, barátságban éltek együtt egészen az első világháborúig.

A békés együttélésnek azonban egy csapásra vége szakadt. A világháború után kitört török függetlenségi háború megpecsételte az ott élő görögök sorsát. Törökország győzelme után Görögország és Törökország között egy lakosságcserére irányuló megállapodás született, ennek értelmében pedig az Anatólia területén élő ortodox keresztényeknek és a Görögországban élő muszlimoknak el kellett hagyniuk addigi otthonukat.

Több mint 1 millió görögöt és mintegy félmillió törököt kényszerítettek arra, hogy útra keljenek, beleértve Kayaköy falu lakosságát is.

Hiába nyújtottak be a falu lakói kérelmeket az illetékes szervekhez, azok mindegyikét elutasították.

A helyieknek nem maradt más választásuk, összepakolták a legfontosabb holmijukat, és elhajóztak Görögországba. Mintegy 1000 házat, 2 iskolát, 2 templomot, 14 kápolnát és 2 szélmalmot hagytak maguk mögött. A falu az elmúlt évtizedekben lakatlanul, üresen áll.