Tehetséges, elkötelezett, fogyatékos – Értékes munkaerő a partvonalon

fogyatékossággal élők

Fogyatékosság-barát Munkahely

Salva Vita

fogyatékosság

munkaerő

Botás Enikő

2016.03.24.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Stephen Hawking, Andrea Bocelli vagy éppen Ludwig van Beethoven. Hogy mi a közös bennük? Tudásukkal, teljesítményükkel, tehetségükkel bevésték nevüket az emberiség emlékezetébe – mellesleg pedig mindhármójuk valamilyen fogyatékossággal élve ért, ér el sikereket. Sajnos azonban az ő példájuk kuriózumnak számít. Ma Magyarországon a sérült emberek gyakran leküzdhetetlen hátránnyal indulnak ép társaikkal szemben.

A történelem során a fogyatékossággal élők mindig is a társadalom perifériájára kényszerültek. Volt, amikor az egészséges emberektől elzárva kellett élniük, mivel egyenesen veszélyesnek tartották őket. Mára a helyzetük szerencsére sokat javult, és a 21. századra a társadalom a felszínen egyre elfogadóbbnak tűnik, a fejekben viszont még most is sokszor középkori előítéletek és babonák élnek. Hazánkban pedig a nyugati országokhoz képest még kedvezőtlenebb a fogyatékossággal élők társadalmi megítélése: az emberek kevésbé toleránsak és nyitottak az őket nem érintő problémákra.

A nyitottság hiánya pedig megpecsételheti egy sérült ember egész életét.

A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a fogyatékossággal élők száma Magyarországon meghaladja a 490 ezer főt, és mindössze 16,5 százalékuk, valamivel több, mint 81 ezer sérült ember aktív gazdaságilag. A maradék több mint 400 ezer ember gazdaságilag inaktívnak számít.

Úgy, ahogy az utca embere sem tudja, hogyan is viszonyuljon egy sérült emberhez, a cégek sincsenek igazán felkészülve rájuk. Gyakran nem is gondolják, hogy egy megváltozott munkaképességű ember is gyakorlatilag bármilyen munkakörben alkalmazható lenne, a rokkantsága és a sérülése függvényében.

Megváltozott munkaképesség

Megváltozott munkaképességű az a személy, aki veleszületetten, balesetből vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a rá bízott feladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában. Sokféle állapot vezethet a munkaképesség megváltozásához. Nemcsak a különböző fogyatékosságok, hanem betegségek, vagy balesetek is okozhatják.

A Salva Vita Alapítvány 1993 óta támogatja a fogyatékossággal élők munkavállalását, önálló életvitelét. Pulay-Virág Borbálával, a Salva Vita munkatársával az alapítvány tevékenységeiről és a 2010-ben bevezetett Fogyatékosságbarát Munkahely elismerésről beszélgettünk.

Misinszki István

István, vagy ahogy a munkahelyén hívják, Pista bácsi, 2003 óta van leszázalékolva. A szemével van problémája, egészen pontosan szemideghártya-gyulladása van, aminek következtében a látótere igencsak beszűkült, lassan tudja észlelni a dolgokat, és leginkább csak homályos körvonalakat lát. Áprilisban lesz hét éve, hogy a Masped Logisztika Kft.-nél dolgozik csomagolóként, anno ő is a Salva Vita segítségével tudott elhelyezkedni. Elmondása szerint a napi munka elvégzéséhez ma már egyáltalán nincs szüksége a látására, a keze rutinszerűen végzi a feladatát. Ráadásul Pista bácsi vidéki, mindennap Hatvan mellől, Zagyvaszántóról jár be a csepeli telephelyre: busszal, villamossal majd HÉV-vel, a térkép már a fejében van. Betegsége a közösségi programokban sem akadályozza: a csapatépítő túrák állandó résztvevője, tandembiciklivel, és munkatársai segítségével többször is letekert már a Balaton körül több mint 60 kilométert.

Borbála elmondása szerint a Salva Vita egy kvázi fejvadász, közvetítő cég, amely egy elég speciális célcsoporttal foglalkozik. Más fejvadászokkal ellentétben nekik nem csupán abban merül ki a munkájuk, hogy a kiválasztott jelölteket elküldik a lehetséges munkahelyekre, ennél sokkal komolyabb, összetettebb szolgáltatást nyújtanak. Az ügyfeleik, azaz a fogyatékossággal élő munkavállalók a munkába állás előtt egy felkészítési időszakon mennek át, amelynek során felmérik a képességeiket, elképzeléseiket, illetve vágyaikat, és azt, hogy mindez hogyan tud találkozni a munkaerőpiaci igényekkel. De nemcsak a sérült embereknek segítenek, hanem a munkáltatókat is felkészítik a megváltozott munkaképességű munkavállalók fogadására, a sikeres munkába állás után pedig nagyjából fél-egy évig utókövetik az ügyfeleket.

Milyen lehetőségei vannak egy sérült embernek?

Bár vannak sikertörténetek, általánosságban igen elszomorító a helyzet. Ha egy családba sérült gyermek születik, a szülők életét általában a gyerekük gondozása fogja kitölteni, ami miatt jelentős hányaduk nem tud dolgozni, nincs önálló munkajövedelmük.

Ezek a családok aztán beleragadnak a szegénységbe, a sérült gyerekek tanulmányi költségeit sem tudják állni, így, még ha a szellemi adottságaik meg is lennének hozzá, az általános iskola befejeztével ezek a gyerekek nem tudnak továbbtanulni.

Ráadásul ma még az oktatási rendszer sem alkalmas arra, hogy a sérült fiatalok magasabb végzettséget szerezzenek, hiszen nem kapják meg azokat a támogató lehetőségeket, amelyeket az ép társaik. Az alacsony iskolázottság pedig értelemszerűen determinálja a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci lehetőségeit. A tendencia az, hogy ezek az emberek később jellemzően csak alacsonyabb beosztásokban tudnak elhelyezkedni.

Keszi László

A 32 éves Lászlónál 10 éves korában diagnosztizáltak Crohn-betegséget. Betegsége miatt abba kellett hagynia az iskolát, nyolc általánost tudott csak elvégezni. Mivel néhány éve még fizikailag jobb állapotban volt, korábbi munkahelyén nem megváltozott munkaképességűként dolgozott. Egy tavaly januári műtét után aztán leszázalékolták, a felépülést követően pedig új állás után nézett. Ősszel adta be a jelentkezését a Masped Logisztika Kft.-hez mint megváltozott munkaképességű, és rögtön fel is vették. László úgy érzi, hogy jó helyre került. Mint mondja, rugalmasan állnak hozzá, megértik, ha a vizsgálatok miatt szabadságot kell kivennie, támogatják, és nem fél attól, hogy a betegsége negatívan befolyásolná a munkahelyi lehetőségeit.

Az alapítvány tapasztalatai szerint sokkal több sérült ember dolgozhatna, de az alacsony iskolázottság mellett más akadálya is van az önmegvalósításuknak: a társadalom egy része nem gondolja, hogy a fogyatékossággal élők is képesek lennének ugyanazt a munkát elvégezni, mint ők, ha megkapnák a megfelelő segítséget. Félnek az ismeretlentől, és azt gondolják, hogy ha nekik, egészséges embereknek nincs munkájuk, akkor miért pont a sérülteknek legyen.

Fogyatékosságbarát Munkahely

A Fogyatékosságbarát Munkahely díjat a Salva Vita Alapítvány 2010-ben vezette be azzal a céllal, hogy elősegítse az álláskereső fogyatékossággal élők és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találását.

Kiss Katalin, a Magyar Telekom esélyegyenlőségi referense, HR-specialista

A Magyar Telekom kétszer, 2013-ban és tavaly, 2015-ben is elnyerte a Fogyatékosságbarát Munkahely kitüntetést. Kiss Katalin elmondta, hogy a vállalat minden pozícióra megpróbálja a legjobb, legalkalmasabb jelöltet felvenni, és ha a jelölt nevezetesen valamilyen fogyatékossággal bír, akkor arra törekszenek, hogy olyan munkafeltételeket teremtsenek, hogy a fogyatékosság ne legyen gátja az illető munkavégzésének. Mivel a Magyar Telekom egy teljesítményorientált multinacionális cég, a kollégákat is szakmai ismereteik, képesítésük alapján választják, így a megváltozott munkaképességű dolgozók nem csak számadatok a különböző statisztikák számára, hanem értéket képviselnek a vállalatban.

Borbáláék tapasztalata szerint az elmúlt néhány évben egyre több cég lett nyitott a sérült emberek foglalkoztatására, mára összesen 63 szervezet érdemelte ki a Fogyatékosságbarát Munkahely kitüntetést. Mint mondja, fontos, hogy elismerjék ezeket a cégeket, és ösztönözzék őket a további fejlesztésekre, és arra, hogy szeressenek foglalkozni a témával. Ezzel ugyanis társadalmi szinten is azt üzenik, hogy igenis trendi társadalmilag felelős tevékenységet folytatni, és példát is mutathatnak a többi vállalatnak, miszerint ha egy nagy presztízsű multi, vagy akár egy mikrovállalat képes foglalkozni a témával, akkor mindenki más is tudna, csak akarni kell.

Kovács Marcell, a Masped Logisztika Kft. ügyvezető igazgatója

A Masped Logisztika Kft. 2015-ben nyerte el először a Fogyatékosságbarát Munkahely kitüntetést, de megváltozott munkaképességű dolgozókat már több éve alkalmaznak. Jelenleg hét megváltozott képességű dolgozót foglalkoztatnak, van köztük cukorbeteg, van látássérült, belsőszervi problémával küzdő, de korábban volt autista alkalmazottjuk is. Ahogy Kovács Marcell fogalmazott, a cégeknek látniuk kellene, hogy nem dől össze a világ attól, ha sérült embereket alkalmaznak, csupán egy kicsit több odafigyelés, rugalmasabb és nyitottabb hozzáállás kell hozzá. Mint mondta, lehet hogy valakinek többször el kell majd magyarázni a feladatokat, lehet, hogy kicsit lassabban fog menni neki a munka, vagy lassabban érti meg az összefüggéseket, de összességében probléma nélkül kezelhetők ezek a plusz igények.

A díjat olyan szervezetek nyerhetik el, akik vállalják, hogy folyamatosan fejlesztik a fogyatékossággal élők toborzásával, foglalkoztatásával, megtartásával kapcsolatos gyakorlatukat. A pályázóknak be kell mutatniuk, milyen rövid távú, azaz három hónapon belül megvalósítandó, és középtávú, két éven belül megvalósítandó fejlesztéseket terveznek. Ezeket a fejlesztéseket szakértők monitorozzák, a nyertes pályázó az elismerés megszerzését követően pedig két évig használhatja a Fogyatékosságbarát Munkahely-logót. Ez az időszak a középtávú fejlesztések igazolását követően további két évre többször is meghosszabbítható.

A fejlesztések nagyon sokszínűek lehetnek, például a cég deklarálja, hogy fogyatékos embert szándékozik alkalmazni, ezért a kollégáknak, a vezetőknek felkészítő tréninget szerveznek arról, hogy miképpen lehet sikeresen együtt dolgozni egy fogyatékos munkatárssal. De azt is vállalhatják, hogy akadálymentesítést végeznek értelmi sérült vagy hallássérült kollégák fogadására.

Poór Rita, a MagNet Bank közösségépítője

A MagNet Bank is kétszer nyerte el eddig a Fogyatékosságbarát elismerést. A megváltozott munkaképességű emberek alkalmazása tökéletesen illeszkedik a vállalat filozófiájához, ahhoz a misszióhoz, hogy támogassák a társadalmilag felelős tevékenységeket. Poor Rita elmondása szerint az elismeréshez kapcsolódó egyik legfontosabb feladatnak a dolgozók érzékenyítését tartják. Mielőtt megváltozott munkaképességű dolgozó állna munkába, az ép kollégák részére érzékenyítőtréningeket, beszélgetéseket szerveznek, ahol elmondhatják esetleges félelmeiket a helyzettel kapcsolatban. Mint mondja, sokszor az egészséges dolgozók attól félnek, hogy ha megváltozott munkaképességű embert vesznek fel melléjük, akkor nekik majd többet kell dolgozniuk a sérült munkatárs helyett is. Rita azonban hangsúlyozza, hogy a törekvéseiknek pont az a lényege, hogy nem szeretnének különbséget tenni ép és sérült munkavállaló között, hiszen ez lenne az esélyegyenlőség lényege.

Miért éri meg fogyatékosságbarátnak lennie egy cégnek?

Borbála szerint a díj mindenképpen ismertséget, elismerést hoz a vállalatoknak, és ezzel párhuzamosan a társadalmi megítélésük is sokat javul. Az eddigi tapasztalatok szerint pedig, aki egyszer elnyeri ezt az elismerést, az mindenképpen szeretné a továbbiakban is megtartani, ami azt jelenti, hogy folyamatosan foglalkoznak a témával, és tesznek a további fejlődésért.