Az alábbi levelet egy olyan olvasónk küldte, - aki sok más boldogtalan házasságban élő nővel ellentétben - megtette azt a bizonyos lépést, mert váltani és új életet kezdeni.
Nyílt levél egy házasság végéről és egy új élet kezdetéről
Évekig magányosan éltem egy házasságban, de ez mintha természetes lenne a településemen. A válásom után sokan közölték, hogy ők is magányosan élnek a házasságukban, mégsem válnak el... Első a család, a gyerekek nevelése.
Lehet, hogy más tudja, hogyan kell a végtelenségig tűrni a magányt, én viszont a próbálkozások, időhúzások, reményfelcsillanások és csalódások után a végső megoldás mellett döntöttem: el kell válni.
Milyen a válás?
Maga a pokol. Mikor tudom, hogy nincs visszaút, de félek a jövőtől, féltem a gyerekeimet, hogy mennyire lesznek ellenem hangolva, mennyire fogadják el a válást, mennyire távolodnak el majd tőlem, mennyire fogom tudni elviselni a válás után a magányt, és lesz-e vajon kapcsolatom valaha, fog-e valaki valaha nőnek tartani egy válás után? Akarok-e kapcsolatot ezután, vagy tökéletesen jó egyedül?
Pár év kellett ahhoz, hogy el tudjam képzelni magam egy új kapcsolatban, és élettársi viszonyba kerüljek, ami hihetetlennek tűnt a válás utáni évek alatt. Egyszerűen magányra ítéltem magam, és esélyt sem adtam egyetlen férfinak sem. Nem hittem el, hogy valaha is vonzó nő lehetek, nem hittem el, hogy létezik olyan társ, akivel úgy tudok élni, ahogy soha nem éltem egy hosszú házasság alatt.
Annyira hihetetlen az, amikor olyan kedvességben részesülök, amit 20 év alatt soha nem éreztem, hogy néha egy álomnak tűnik az egész, és nem érdekel a holnap, hogy meddig tart, csak az a fontos, hogy van valakim, akivel jó együtt élni.
Egy válás során nagyon sok sérelem van felhalmozódva egy nőben, vagy a férfiban is természetesen, mivel lehet, hogy két olyan ember köti össze az életét, akik egyáltalán nem illenek össze. A férfi rájön, hogy más nő az ideálja, csalja a feleségét, de nem ismeri be, vagy a nő rájön, hogy a férj nem elégíti ki, és egyszerűen nem tudja elfogadni azt, ahogy a férje viselkedik. Az igények, az érzelmek nem alakíthatóak mesterségesen, nem lehet erőltetni a csókot, az érzelmeket.
A válás soha nem könnyű szerintem, de megéri. Idő kell hozzá, hogy a sérelmeket félretéve új kapcsolatot fogadjon el bárki is, és van, akinek olyan sok sérelme van, hogy élete végéig egyedül él inkább.
Szerintem a mai házasságok nagyon nagy százaléka álházasság, vagyis külön hálószobás életet élnek a felek, de a gyerekek kedvéért a család látszatát tartják fenn.
De természetesen vannak valóban boldog családok, remélem.
Üzennél valakinek? Üzenj a Life.hu-n keresztül!
Régóta nyomja már a szívedet egy feldolgozatlan sérelem? Név nélkül, mégis őszintén le szeretnéd írni gondolataidat egy családi, munkahelyi problémával kapcsolatban? Írd meg nekünk az info@life.hu e-mail címre, és öntsd ki a szíved a Life.hu segítségével!Tisztelem azokat, akik vállalják a válás pokoli útját, majd egy újrakezdés után tudnak boldogok lenni, mernek boldogok lenni hazugságok nélkül.
Egy elvált nő véleménye
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.