Az elhelyezésről a börtön vezetője dönt, ugyanakkor a gyámhatóság környezettanulmánya és más vizsgálatok is befolyáshathják a döntést. Előzetes letartóztatáskor a bíróságnak ideiglenes hatállyal kell rendelkeznie az együttes elhelyezésről. A gyerek beszállításáról ilyenkor a gyámhatóság vagy a rendőrség gondoskodik a mentőszolgálat segítségével - számolt be az Origo.
A lap szerint ha az elítélt édesanya a későbbiekben elhanyagolja, bántalmazza a gyerekét, vagy a fejlődését más módon veszélyezteti,
megszüntetik az együttes elhelyezést.
Korábban az ombudsman is vizsgálta a fogva tartott anyák és gyerekük együttes elhelyezését, a mostani előterjesztés is ennek hatására készült. Az alapvető jogok biztosának jelentése szorgalmazta, hogy azok a gyerekek is elkísérhessék anyjukat a börtönbe, akik
a büntetés letöltésének megkezdése előtt születtek.
Az uniós államok zöme sem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a gyerek a végrehajtás előtt vagy az alatt született.
Magyarországon most csak a fogvatartás ideje alatt világra jött gyerekek maradhatnak az anyjukkal, legfeljebb egyéves korukig. Az elítélt nők a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában, azaz a tököli börtönkórházban szülnek, majd ha kérelmüket jóváhagyják, a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. számú egységébe kerülnek.
Jelenleg négy édesanya tölti büntetését a gyerekével a Kecskeméten kialakított speciális részlegen.
A 2002-ben megnyílt szárny 20 anya és – az ikerszoba miatt – 21 gyerek befogadására alkalmas. Az átlagos létszám öt körül mozog,
a legtöbben eddig egyszerre 13-an voltak.
„Az együttes elhelyezés elsődleges célja, hogy minél kevésbé sérüljön az anya-gyermek kötődés" – mondja Talmácsi Attila, a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet klinikai szakpszichológusa, büntetés-végrehajtási őrnagy. A másik pozitívum, hogy az anya akár egyéves koráig is szoptathatja a gyerekét.
A börtön azonban más előnyöket is nyújthat.
Az anyák egy része hátrányos helyzetű vagy intézetben nőtt fel, ezért gyakran ők is tanításra, segítségre szorulnak.
Nem mindig tudják pontosan, mi a gyerek lelki szükséglete, és hogyan kommunikáljanak a kicsivel. Képzésre szorulnak egészségügyi és higiéniai téren, a táplálással kapcsolatban. Az sem ritka, hogy a börtönfalakon kívül nem is tudnák a megfelelő körülményeket biztosítani a gyereküknek. Kecskeméten védőnő segít nekik,
a csecsemőgondozók pedig éjjel-nappal rendelkezésre állnak.
„Egyéves korban az elválasztás az anyát és a gyereket is megviseli" – folytatja Talmácsi Attila. Az őrnagy szerint az elszakadás elfogadásában az anyának az segíthet, ha látja, jó helyre kerül a gyereke, és megvan a remény arra, hogy a szabadulása után visszakaphatja. A kicsinek pedig az segít, ha olyan szerető gondozóhoz kerül, akihez újra biztosan kötődhet.
Ennek alakulását azonban utánkövetés híján nem látják pontosan.
Az a legnehezebb az elválásban, hogy az anya és a gyerek túlságosan egymásra van utalva, nem igazán támaszkodhatnak más családtagra. Ki lehetne alakítani valamilyen szintű kötődést az apával is, mert látogatásra hetente többször is van lehetőség, de mivel a legtöbben nem tudják megoldani a rendszeres utazást, ez csak ritkán sikerül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.