Eltűntek nyomában Magyarországon

Brandl Csilla már beszélgetésünk elején megpróbált rendet tenni az amerikai filmek keltette képzavarban. Véleménye szerint nem szabad a filmekben látott eseteket és módszereket összevetni a hazai gyakorlattal, már csak azért sem, mert az Egyesült Államokban az eltűnések nagy részét kezdettől fogva bűncselekményként kezelik, míg idehaza ez nem jellemző. Ennek oka egyszerű: Magyarországon egyáltalán nem gyakoriak az olyan rejtélyes és nem ritkán véres esetek, amilyeneket a közkedvelt dokurealitykben fel szoktak dolgozni. A magyar valóság bizony unalmasabb a filmeknél. Talán kijelenthetjük, hogy szerencsére.

Hogyan kezdődik idehaza egy eltűnt személy felkutatása?

A rendőrség bejelentést vagy hatósági észlelést követően indít eltűnt személy felkutatására körözési eljárást. Az eltűnt személy mielőbbi felkutatása érdekében az a legfontosabb, hogy a hozzátartozók minél hamarabb a hatóság tudomására hozzák az eltűnést, minél előbb értesítsék a rendőrséget.

Magyarországon nincs érvényben a filmekből jól ismert időkorlát, nem szükséges 24 órát várni a bejelentéssel?

Nincs ilyen szabály. A bejelentőtől függ, hogy mikor értesíti a rendőrséget az eltűnésről, de a felkutatás hatékonyságát növeli, ha ez minél előbb megtörténik. Ha a hatóság tudomására jut, hogy eltűnt egy személy, akkor a bejelentést követően a körözést azonnal el kell rendelni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a körözést a nyilvántartásban rögzítik, és ezzel elindul a körözési eljárás. A körözési törvény rendelkezik arról, hogy az eltűnt személyre vonatkozó adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, így a körözés elrendelésével az automatikusan megjelenik a rendőrség internetes portálján, a www.police.hu weboldalon a Nyilvános körözések címszó alatt. A honlapon megjelenő egyes körözéseknél a megadott e-mail-címen lehetőség van bejelentést tenni, ha a körözött személlyel kapcsolatban valaki információval rendelkezik.

Mit értünk pontosan körözési eljárás alatt?

A körözési eljárás során a rendőrség az eltűnt személy felkutatása érdekében a rendelkezésre álló információk alapján dönt a szükséges intézkedésekről. Minden ügy egyedi, minden ügy más és más, kockázatelemzést követően az adott eltűnés körülményeinek szempontjából döntik el, hogy milyen eljárási cselekményeket hajtanak végre.

Hangsúlyozom, hogy mindig az adott ügy határozza meg a szükséges eljárási cselekményeket, de azért néhány példát említenék: ellenőrizhetik, hogy az eltűnt nem sérült-e meg, nem került kórházba; tanúkutatást, adatgyűjtést végezhetnek; megkereshetik azokat a személyeket, akik információval rendelkezhetnek az eltűnésre vonatkozóan; mobilszolgáltatóktól lehet helymeghatározási adatot kérni; esetleg sajtófelhívást tehetnek közzé, de akár terepkutatást is végre lehet hajtani.

Van-e különbség eljárás szempontjából, ha felnőtt, illetve ha kiskorú eltűntről van szó?

A körözési eljárásra vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy milyen intézkedéseket, eljárási cselekményeket hajthat végre a rendőrség, de a kiskorúak érdekében és védelmében speciális rendelkezéseket is meghatároztak. Ilyen például, hogy egy kiskorú eltűnésénél haladéktalanul értesíteni kell a gyámhatóságot is. Vagy például, ha egy kiskorút megtalálnak, akkor előállítják, meghallgatják az eltűnés körülményeire vonatkozóan, majd törvényes képviselőjének átadják, esetleg befogadó otthonban helyezik el. Ezzel szemben, ha egy felnőtt személyt találnak meg, akkor az eltűnt döntheti el, hogy a bejelentő számára közölhető-e tartózkodási helye. Amennyiben úgy dönt, akkor csak arról értesítik a bejelentőt, hogy megtalálták, azt azonban nem mondják el, hol tartózkodik.

Jellemzően milyen okok húzódnak egy felnőtt és egy kiskorú eltűnése mögött?

Az eltűnés hátterében sok minden húzódhat. Lehet, hogy valaki új életet akar kezdeni, de húzódhat mögötte akár öngyilkossági szándék is, vagy baleset, esetleg egy megváltozott egészségügyi állapot. Akár lehet az okok között bűncselekmény is, esetleg ő követett el bűncselekményt, és a felelősségre vonás elől menekül, de az is lehet, hogy az ő sérelmére követettek el bűncselekményt. Amennyiben a körözési eljárás során bűncselekmény megállapítására kerül sor, akkor büntetőeljárás indul. Ez még nem jelenti azt, hogy a körözési eljárás megszűnik, az a büntetőeljárással párhuzamosan is folyhat.

Kiskorúak eltűnésének hátterében a szülők közötti vagy a szülő-gyermek közötti konfliktushelyzet, gyermekelhelyezési vita, esetleg gyermekvédelmi hatósági intézkedés megakadályozása is állhat. A gyermekotthonban, lakásotthonban és nevelőszülőnél elhelyezett kiskorúak engedély nélküli távozásaik során jellemzően a szüleikhez, rokonaikhoz, illetve barátaikhoz szöknek vissza.

Mi történik az évekig megoldatlan eltűnésekkel? Létezik olyan, hogy elévül egy ügy?

A jelenlegi hatályos körözési törvény alapján, amennyiben 90 napon belül nem sikerül az eltűnt személy tartózkodási helyét megállapítani, akkor eltűntté nyilvánítják. Ezzel azonban a körözési eljárás nem záródik le, amennyiben a körözés időközben nem kerül visszavonásra, akkor 90 évig kell a nyilvántartásban tartani. Tehát 90 nap után is folyik tovább a körözési eljárás, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak, és a rendelkezésre álló adatok, információk alapján végrehajtják a szükséges intézkedéseket.