Rózsa György lélekben nem tudja elengedni a feleségét

Rózsa György hamarosan betölti a 70. életévét, ezért egy kicsit nosztalgiázott, és mesélt az életéről. Elmondása szerint mindig is műsorvezető akart lenni, hiszen fiatalon úgy látta, hogy aki a "dobozban" van, azt mindenki szereti. És mivel valóban ez volt az ő nagy vágya, ezért hamar sikeres is lett a szakmájában. De kiderült az is, hogy a szerelmi élete már az oviban elkezdődött:

"A nőügyeim egyébként már az oviban kezdődtek: nem tudtam eldönteni, hogy Évike vagy Julika mellé üljek. Amikor pedig Budapestről Kaposvárra költöztünk, fájó szívvel vettem búcsút Szilágyi Jutkától, akivel örök hűséget fogadtunk egymásnak" - folytatta György, aki az első menyasszonya kedvéért még lengyelül is megtanult.

Aztán megismerte Évát, élete szerelmét, akit sajnos 53 éves korában elveszített.:

"Éva haláláig patakzó életem volt, vele szerettem volna leélni az életemet, de csak húsz év jutott nekünk. Pedig szerelem volt első látásra: a világhírű tornászt a gerendán pillantottam meg a hófehér dresszben, olyan gyönyörű volt, mint egy hattyúkirálynő. Nem vagyok egy könnyű eset, de szelíd őzike természetével Éva úgy tudott kezelni engem, mint más senki"

Azt is bevallotta, hogy lélekben sosem tudta elengedni a kedvesét, és még most is sokszor beszélget vele:

"Éva nagyon szeretett volna elutazni néhány helyre, de én mindig csak halogattam. Úgy érzem, tartom annyival az emlékének, hogy elmenjek az örök szerelem jelképéhez, a Tádzs Mahalhoz. A mai napig úgy megyek haza, hogy felnézek a konyhaablakra - ahol egykor várni szokott. Be nem gyógyuló seb ez a veszteség" - írta meg a Story.