Elvesztette kisbabáját a Vámpírnaplók sztárja, Claire Holt

Life.hu

2018.03.05.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Claire Holt, a Vámpírnaplók sztárja másfél héttel ezelőtt elvesztette kisbabáját. A tragikus hírt most közölte rajongóival.

Tragédiájáról vallott a közösségi oldalon Claire Holt: a 29 éves színésznő másfél héttel ezelőtt elvetélt. Párja, Andrew Joblin decemberben kérte meg a kezét és nem sokkal utána teherbe is esett. Boldogan készültek a családalapításra, ám az egyik vizsgálat során kiderült, a kicsinek már nincs szívhangja. A színésznő műtétje előtt készített magról egy szelfit, amit most, 10 nappal az eset után posztolt az Instagramra.

Azt írta a képhez, hogy soha életében nem volt még ennyire összetörve. Míg várt a műtétre, az internetes fórumokon olyan nők hozzászólásait olvasgatta, akik már vesztettek el gyermeket. Azt szerette volna, ha valaki közli vele, nem az ő hibájából történt a tragédia.

„Üzenem azoknak, akik már elvesztettek egy kisbabát, hogy megértelek benneteket. Átérzem a fájdalmatokat, nem vagytok egyedül." – írta a közösségi oldalára.

I took this photo 10 days ago, as I waited for surgery after my sweet little baby lost its heartbeat. I sent it to my fiancé in the waiting room to show him that I was ok. I wasn’t. I’ve never felt more broken in my life. I debated sharing this so soon and I’m still frightened about making such a private struggle public, but I’m doing it anyway because it's important. After my D & C, I spent hours on the internet searching for women who had been through it. I was desperate to find someone, anyone, who could relate to what I was feeling. Someone to tell me that the depression and hopelessness were normal. That it wasn’t my fault. That I wasn’t broken forever. I found a community of women who shared my exact experience. Who were open and vulnerable about miscarriage, something that isn’t often or openly discussed. It breaks my heart to think that losing a baby feels like something we have to keep to ourselves. Why is it any different than the death of a loved one? How is it any less meaningful? Here is what I have learned as I begin to crawl out of the dark hole: support is everything. I could not have survived this without the unconditional love of my partner. Despite his pain, he was my rock and my safety net. I will never know how to thank him. I also found that opening up to people is crucial. As soon as I told my story, almost everyone I spoke to told me theirs - their own, their wife’s, their sister’s. So many people go through it and understand the breadth of pain, yet so few people talk about it. Finally, I want to share a blog post that resonated with every part of me. You can find the link in my bio, @leandramcohen of @manrepeller articulates the emotional rollercoaster with an eloquence that I could never possess. To anyone out there who has been through a miscarriage, I understand you. I share every bit of your pain and you are not alone. Please be kind to yourself and I hope that you will be comfortable sharing your story too.
Claire Holt (@claireholt) által megosztott bejegyzés, Márc 4., 2018, időpont: 3:52 (PST időzóna szerint)