Patricia Willocq szabadúszó fotós 1980-ban született Kongóban. Brüsszelben végzett mint fordító és tolmács, de már tanulmányai alatt is érdekelte a fotózás. A diploma után nekivágott a világnak, és autodidakta módon sajátította el a fotózás művészetét.
Willocq mindig is fontosnak tartotta az emberi jogok területén harcoló egyesületek és civil szervezetek munkájának támogatását. Képeivel több díjat is nyert már, de sosem a tragédiákat, az embereket ért szerencsétlenségeket kapja lencsevégre.
Fotóival inkább a toleranciát és a mindenkinek kijáró emberi méltóságot szeretné előmozdítani.
Az albinizmus nem fáj, nem fertőz, nincs benne semmi félelmetes, a környezet mégis elítélően, sőt ellenségesen közelít az albínó emberek felé. Minimum csodabogaraknak tartják őket, de vannak olyan területek, ahol mágikus tulajdonságokat tételeznek fel róluk, és vadásznak rájuk. A halott albínó minden egyes porcikája érték, brutális, mágikus szertartások során használják fel azokat... Olvasd tovább korábbi cikkünket, amiben részletesen foglalkozunk az albínó emberek sorsával.
Patricia Willocq reméli, hogy a mostani fotósorozata segít az afrikai albínó emberek megítélésén.
Az albinizmus által érintettek gyakran látássérültek, és bőrük a napfényre különösen érzékeny. Gyakran kapnak bőrrákot, valamint szenvednek a társadalmi megbélyegzéstől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.