„Mit gondolhatott a költő?” - A gyermekek és felnőttek versekhez való viszonya

Ezen a napon érdemes elolvasni, vagy épp meghallgatni egy magyar költeményt, akár zenei feldolgozásban is. Hiszen verssel nap mint nap találkozunk, jóindulattal a rádiókban, tévékben hallható dalok egy jó része is megállná a helyét önálló irodalmi műként.

Vannak versek, melyeket magyarként illik tudni, és ezekkel nem kell feltétlen megvárni az iskolai elvárást. A Himnusz, Szózat, Nemzeti dal első pár versszaka könnyen megtanítható egy óvodásnak, kisiskolásnak is. Elég, ha az esti mese után, felváltva elszavalod, felolvasod. A kicsikre ragadnak az új dolgok, az életükbe visszatérő motívumok pedig biztonságérzetet nyújtanak számukra. Így pedig a verssekkel való első komoly kapcsolatuk pozitív lesz. Legyen számukra természetes, hogy verset tanulnak, még az ördögtől való „kötelező" bélyeg előtt.

A hallás utáni verstanulás a későbbi iskolás évek alatt azonban már nem biztos, hogy jó ötlet. Mivel a költemények sajátos értelmezésébe a hangsúlyok, az acélos kiemelések fontos szerephez jutnak. Ha csak hallja, de nem látja, nem tudja a saját képére formálni.

Elsőként olvassátok el együtt a verset, és értelmezzétek. Keltsd fel az érdeklődését iránta, ha ezt az irodalomtanár nem tette volna meg. Egy érdekesség a költőről, vagy a mű születéséről tökéletes lehet erre. Csak ezután kezdődhet a sorok memorizálása. Ebben az időben ne legyen semmi, ami elvonhatja a gyermek figyelmét – tévé, telefon, beszélgetés... stb. Ami még nagyon fontos, hogy sose fáradtan, este kezdjen el verset tanulni, mivel a fáradság következtében nem fog annyira az agya, és a gondolatai is jobban elkalandoznak. Érdemes hangosan tanulnia, hiszen így gyorsabban és jobban rögzül a vers. Akár versszakonként álljon eléd, és mondja fel.

Sok gyerek lámpalázas, ezért inkább lehajtott fejjel elhadarja, csak, hogy minél előbb túl legyen a számára kínos felelésen, vagy épp belezavarodik, hirtelen leblokkol. Ennek megelőzését már kiskorban érdemes elkezdeni: énekeljen, mondókázzon a család előtt, legyen mindig időd arra, ha mondani szeretne valamit. A sportolás, az ilyen jellegű versenyeken való részvétel is csökkenti a lámpaláz esélyét.

Nem mellékesen a mai felgyorsult világban erénye, hogy pár perc alatt el lehet olvasni. A kicsik számára például Petőfi Sándor Arany Lacinak című verse felér egy rövid kis mesével. A történet könnyen követhető, és értelmezhető, így végig fenntartja az érdeklődésüket, és mivel értik, könnyen meg is jegyzik. Ahogy nő a gyermek, egyre komolyabb jelentéstartalommal bíró művel lehet megismertetni. Ezek megértése, átélése már több időt fog igénybe venni. A sorokat érlelni kell, egymáshoz fonni lassan és kedvesen, vagy épp durván. Ez mind attól függ, hogy ki, hol és milyen élethelyzetben olvassa, no meg persze az se mellékes, hogy milyen hangulatú az adott vers. Vannak továbbá könnyebben értelmezhető költők, és olyanok is, akik előszeretettel halmozzák a költői képeket – mint például metafora, hasonlat, megszemélyesítés, allegória. Ma már a legtöbb iskolai tankönyvben szereplő vers elemzése megtalálható az interneten. Ez egyrészt nagy segítség, másrészt elveszi a tanulóktól, a saját gondolataik előhívásának motivációját. Készen kapnak egyfajta értelmezést, pedig a verselemzésnek épp az a lényege, hogy belelássunk a költő fejébe. Ahhoz, hogy valóban rájöjjünk a mű keletkezésének céljára, elengedhetetlen a költő életének, adott életszakaszának ismerete. Ám van egy másik értelmezése is, mely független az eredeti szándéktól: ez pedig a befogadóból kiváltott gondolatok, érzések. A versek, ezen sajátos értelmezhetősége csodálatos tulajdonságuk.

Lehet ülve, könyvvel a kezünkben, vagy kiállva és lendületesen elszavalva. Nincs kőbe vésve, hogy egy adott művet mekkora hévvel, vagy épp melyik részét kiemelve kell előadni. Erre remek példa Pilinszky János Ne félj című költeményének két, egymástól teljesen eltérő értelmezése és előadása.

A szenvedélyes és benne élő:

A hagyományos, egyenletes:

A vers tehát egy csodálatos irodalmi alkotás, melynek darabjai remekül illeszkednek az életkorokhoz. Egy kisgyermek szívja magába az információt, erőfeszítés nélkül tanul meg szövegrészleteket, így hát adja magát, hogy versekkel is gazdagítsuk őket. Nyílván ne Radnóti Miklós Erőltetett menet című költeményét próbáljuk átadni egy 6 évesnek, de ha a gyermek megszokja, hogy időről időre új verset tanul meg anyával, vagy apával, az iskolában már szinte gyerekjáték lesz számára a felelés, a szavalás, sőt, a szép beszéd is. Hiszen a versmondáshoz karakteres artikuláció, kellő ritmusérzék és a szavak teljességének kiejtése szükségeltetik.