Az első és legfontosabb különbség a baby boomer, az X és az őket követő Y generációs anyák között, hogy utóbbiak mindennapjait nagymértékben meghatározza és kitölti a különböző médiatípusok és az internet használata. Szinte folyamatosan jelen vannak az online térben és kapcsolatban állnak más anyákkal. A bloggerek és a véleményvezérek meghatározó szerepet töltenek be az Y anyák életében. Gyereknevelési tanácsokban már nem a nagyszülők, az idősebb rokonok, a barátok vagy a szomszédok segítségét kérik, hanem a Google-höz vagy különféle applikációkhoz fordulnak segítségért, esetleg online chatszobákban keresnek választ bizonytalanságaikra. Az már más kérdés, melyik felhasználó ad megbízható választ egy-egy gyötrő kérdésre, kit motivál valódi segítő szándék és kit a félrevezetés vágya.
A világháló napi használatából adódóan a szülők manapság többet tudnak a gyermekek fejlődéséről, mint korábban. A túl sok információ viszont néha már megterhelő, hiszen a töménytelen lehetőségek csak még jobban elbizonytalanítanak és szorongást keltenek.
Ha az online jelenlétről beszélünk, megkerülhetetlen az a ténymegállapítás, miszerint a kisgyermeket nevelő szülők eddig soha nem tapasztalt mértékben dokumentálják utódaik gyermekkorát a közösségi médiában. Sok kisgyereknek van ma saját hastagje, profilja vagy YouTube-csatornája. Az Y szülők csupán egyötöde az, aki soha nem posztolt még képet a gyerekéről. Az X-eseknél ez a szám 30 százalék, a baby boomereknél pedig 53 százalék.
Az Y anyák és apák sokszor nehezebb anyagi helyzetben vannak, mint saját szüleik a családalapítás idején. Ennek egyik igen erős oka az önálló élet kezdetének megváltozott idejében rejlik. A kisgyerekes szülők egy része még a szüleivel él, egyre többen tanulnak tovább, a nők később állnak munkába, emiatt pedig kisebb összeget tudnak félretenni gyermekük jövőjére.
Nemcsak a munkába állás időpontja tolódik ki, hanem a gyermekvállalásé is.
A mai 25–40 éves korosztály egyre később szánja rá magát a családalapításra, ezért az elmúlt évtizedekben fokozatosan növekedett az első gyermeküket világra hozó anyák átlagéletkora, így a kisgyermekes anyák idősebbek, tapasztaltabbak, érettebbek, mint néhány évtizeddel korábban.
Míg korábban a családok nem igazán emeltek be a mindennapjaikba környezetvédelmi témákat, mostanában aránylag sokan igyekeznek környezettudatos magatartásra nevelni gyermekeiket. A kicsik gyakran tanítják a nagyszülőket a tudatos fogyasztás vagy épp a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. Az Y generáció már nagyon jól tudja, milyen törékeny a bolygó, amin élünk, ezért szeretné azt épségben továbbadni gyermekeinek, unokáinak. Az élhető jövő ugyanis őket is megilleti.
Bár ennek a cikknek a gerincét az anyai szerepek változása adja, szót kell ejtenünk az Y apákról is, akik jóval nagyobb mértékben veszik ki részüket a házimunkából és a gyereknevelésből, mint apáik nemzedéke. Manapság egyre elfogadottabb, ha egy apa úgy dönt, ő szeretne otthon maradni a család legkiseb tagjával. Régebben ez elképzelhetetlennek tűnt. A „gyeses” apukát sokan femininként, túl érzékenyként bélyegezték meg és azzal vádolták, hogy egy az egyben feladja férfi attribútumait, ha naphosszat a kakis pelenkákat cserélgeti. A 21. századra a világ nyitottabbá vált, és végre az apák is anélkül tölthetnek minőségi időt a gyermekeikkel, hogy emiatt bárki ferde szemmel nézne rájuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.