„Mindig arra gondoltam, hogy bárcsak itt születtem volna”

Gyermekkorodat Szlovákiában töltötted. Mikor és hogyan kezdted el felfedezni Magyarországot, annak nevezetességeit? Mi fogott meg a leginkább és miért? Mihez köt ebből az időből a legkedvesebb emlék?

Sokat jártunk édesanyámmal Győrbe, ilyenkor mindig kikért bennünket a húgommal egy-egy napra az iskolából, ami már önmagában is jó dolog volt. Volt itt egy étterem, ahová minden ilyen alkalommal betértünk és még arra is emlékszem, hogy általában daragaluska levest rendeltem. Még most, felnőtt koromban is jellemző rám az, hogy a megszokott helyeken szeretem mindig ugyanazt az ételt rendelni, ez egyfajta biztonságérzetet ad a számomra és kedves emlékeket idéz elő.

De ha visszagondolok a gyerekkoromra, Siófok mindenképpen olyan hely, amire örömmel emlékszem vissza, ugyanis szinte minden nyáron itt töltöttünk egy hetet. Nagyon tetszett, hogy Magyarországon azzal a magyarsággal beszélnek, amit a tévében hallottam. Ez teljesen elvarázsolt, és ilyenkor mindig arra gondoltam, hogy bárcsak itt születtem volna… Imádtam azt a pillanatot, amikor a vízparton leterítettük a pokrócunkat, leültünk rá és mivel mindig sokan voltunk ilyenkor, általában játékból interjúkat készítettem a családtagokkal, barátokkal a diktafonommal. Emlékszem, Feri bácsinak volt a legfinomabb főtt kukoricája a világon, így mindig arra mentünk, amerre ő járt. Ezek a hetek tökéletes gyerekkori nyaralások voltak, minden egyes percét imádtuk.

Hová mész itthon, ha szeretnél igazán kikapcsolódni, feltöltődni?

Mivel arra igyekszem odafigyelni, hogy a hétköznapokban eleget mozogjak, ha kikapcsolódásról van szó, akkor mindenképpen a nyugalmat keresem. Éppen ezért fontos számomra az is, hogy ha adódik néhány napunk a feltöltődésre, lehetőség szerint Budapesttől viszonylag messzire utazzunk. Most például Egerbe megyünk Ervinnel néhány napra, ott még soha nem voltam, így újdonság lesz a számomra. Ez egyébként általánosságban igaz rám: mindig szeretek új dolgokat megismerni, felfedezni. A legújabb kedvencem az utóbbi időkből a Balaton-felvidék, ami egyszerűen lenyűgöző! Ilyenkor mindig vendégházakban szállunk meg, szeretünk a szállásadóinkkal nagyokat beszélgetni. Van például egy kis ház Káptalantótinál egészen fenn, a hegyen. Onnan pazar a kilátás, eléd tárul az egész Balaton.

Ha külföldről érkezne valaki Magyarországra, és téged kérne meg arra, hogy vezesd körbe, mi lenne az a három helyszín/nevezetesség, amit elsőként mutatnál meg neki?

Először biztosan elvinném a Káli-medence szívébe, Köveskálra, itt megmutatnám neki az 1700-as években épült Városkutat, a Tobán és Burnót patak szurdokvölgyét, a Fekete-hegyi pincéket és présházakat, a töttöskáli templomromot, és aztán ebédelnénk egy nagyot a csopaki Petrányi pincészetben. Innen a káptalantóti piacra vinném, imádom itt a kézműves sajtokat, vagy a gyógynövényekből készült háziszörpöket kóstolni, miközben nagyokat beszélgetek a helyi őstermelőkkel. Ez szerintem Magyarország egyik kihagyhatatlan helye. Végül mindenképpen elvinném túrázni a Káli-medencében lévő a Hegyestűhöz.

Villámkérdések

Erdő vagy tisztás?

Tisztás. Szeretem a nagy tereket, az ürességet, ahol levegő van, és ahol a messzeségbe látok.

Mi a kedvenc vidéki nevezetességed?

Naplementében átnézni az Esztergomi Székesegyházról a szülőföldemre.

Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából.

Indulj el és hagyd, hogy minden út egy újabb csodához vezessen! További inspirációért látogass el a hellomagyarorszag.hu weboldalra és oszd meg te is saját kedvenc helyeidet másokkal.