Életet menthet az úszótanfolyam – Írasd be te is a gyermekedet!

Hogyan készítsük fel gyermekünket az úszótanfolyamra?

Azt szoktam javasolni a szülőknek, hogy beszélgessenek gyermekükkel az úszásoktatásról, arról, ami ott történni fog. Még otthon vegyék fel a szemüveget, a fürdőruhát (amit jó, ha együtt választanak ki a boltban), a papucsot, a köpenyt, és mondják meg neki, hogy megyünk Zoli bácsival játszani a vízbe. Nagy segítség, ha a tanfolyam előtt a pancsolóban többször megfordul együtt a család, labdát dobálnak, ismerkednek a közeggel. Legyen ez az alkalom kellemes emlék!

Egy jól megválasztott nyári célpont (közeli tó vagy wellnessközpont) lehetőséget teremt arra, hogy úszástudással felvértezve tartalmasabban teljen a vakáció. Sokkal tudatosabban készülhetnek ugyanis a gyerekek, ha van célja és miértje a tanulásnak.

Hány éves korban a legelőnyösebb elkezdeni az úszásoktatást?

Az úszás alapsportág, az élettani hatásai (szív-érrendszer, tüdő, izomműködés...) és a közeg „lágysága" (nem terheli az ízületeket, nem okoz sérüléseket) miatt a legkorábban tanítható sportmozgás. Manapság az 5-6 éves korosztály jön le először hozzám az uszodába. Ekkor még nincs iskolai, oktatás-közeli tapasztalatuk. Nem tudnak túl hosszú ideig figyelni, a játék viszont tartósan leköti őket, ezt használom ki a tanítás során. Ez a néhány óra a szó szoros értelmében fejlesztő foglalkozás, kihat a későbbi tanításhoz való viszonyra is, remek iskolai előképzés.

Átlagosan mennyi idő alatt tanulnak meg úszni a gyerekek?

Óriásiak lehetnek az egyéni különbségek. Volt, aki hét egymást követő alkalommal jött le az uszodába, és már kart-lábat használva siklott a víz tetején, de van olyan is, aki csak egy hónap után engedi el az orrát, és guggol le a víz alá nagy levegőt véve.

Kinek fog jól menni az úszás?

Annak, aki szereti a vizet, aki megérzi, hogy a siklás az úszás lényege, és aki kitartóan gyakorol. Egy kis tanítványom nehezen tanult meg úszni. A szorgalmának (és a szülei állhatatosságának) köszönhetően viszont ma már komoly megyei versenyeken is érmet szerez.

Van olyan, aki soha nem lesz képes megtanulni úszni?

Nincs. Ha valaki anatómiailag képes a karjait, lábait a szükséges mértékben mozgatni, akkor biztosan megtanul.

Milyen módszerekkel dolgozol?

Sok játékszert, merülő, úszó tárgyakat viszek a vízbe. A gyakorlatozás monotóniáját utánzómozgásokkal, vízi és szerepjátékokkal töröm meg. Egymásra épülő feladatsoraim vannak, a részeket tanítom. Mikor azokban nincs hiba, összerakom őket egésszé. Először mindent lassan csináltatok, aztán gyorsítom fel a mozgást a szükséges sebességűre. Ha valamelyik oktatási lépcsőt nem tudja a tanítványom meglépni, könnyítek a feladaton, vagy később térek vissza rá. Persze az elején mindig benn vagyok a vízben, hogy bátorítsak, javíthassak.

Egyedül, párban vagy csoportban lehet hatékonyabban megtanulni úszni?

Nagy csoportban nem lehet hatékonyan oktatni. Ott vagy unalmas az óra, mert egyesével hívjuk a gyerekeket, vagy nem tudjuk rendesen javítani őket, mert mindenki egyszerre mozog, az oktató pedig nem láthat mindenkit, így berögzül a rossz mozdulat, amit kétszer annyi idő alatt lehet kijavítani. Kezdetben egyéni oktatást javaslok, pár alkalom után pedig a páros gyakorlás a célszerű, mert a gyerekek egymástól is tanulnak, bátorságot szereznek, vetélkedhetnek egymással.

Lényeges, hogy milyen úszásnemet tanulunk meg elsőként?

Kétféle iskola létezik. Az egyik azt mondja, tanítsuk a gyorsot és a hátat egy időben, mert ezek hasonlóan ciklikus mozgások, mint a futás, mászás, kúszás. A második szerint a mellet kell előbb megtanulni, mert ezzel lehet a legjobban tájékozódni, levegőt venni, és a taposásnak is jobban előkészíti a lábfejet. Lehet vitatkozni, de nálunk Szentesen a mellúszás az első.

Mennyi idő után látszódik, hogy valakinek van tehetsége az úszáshoz?

Objektív méréssel a korosztályában leggyorsabban úszó gyereket hamar kikiálthatjuk tehetségnek. Igen ám, de lehet, hogy egy idő után lelassul a növekedése a többiekéhez képest, megváltozik az anyagi háttere a családnak, kiég, nem elég szorgalmas, nem kerül megfelelő szakemberek kezébe, nem tudja feldolgozni a sikereket satöbbi, és akkor nem lesz felnőtt korában (amikor igazán értékes lenne egy Európa-, világ- vagy olimpiai bajnoki érem) dobogós. Ezért kell óvatosan fogalmazni a tehetséget illetően, és ezért nagyon göröngyös az út, mire célba ér egy „tehetséges" gyerek.