A Z generáció 2019-ben a globális populáció 32 százalékát teszi ki.
Az influenszerjelenségről már korábban is írtunk. A véleményvezérekben rejlő félelmetes erő ott rejtőzik mindenki számítógépén és mobiltelefonján, ahhoz pedig, hogy képesek lehessünk az általuk adott információkat, reakciókat a megfelelő, egészséges mértékben feldolgozni, elengedhetetlen valamiféle kulturális és szociális „előképzettség". Sajnos sokan esnek abba a hibába, hogy nem látnak a szponzorált tartalmak és szubjektív nézetek mögé, és úgy vélik, az, akinek több ezer, sőt százezer követője van, nem tévedhet, nem hibázhat. Ez könnyen károssá válhat a fiatalok mentális egészségére és önálló gondolatképzésére.
A középiskolások, sőt az általános iskolások körében is oly népszerű influenszerek azonban a mostani felsőfokú tanulmányaikat folytatók körében nem is olyan népszerűek, mint hinnénk. Legalábbis ez derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) áprilisi felméréséből, amelynek keretében közel 300 egyetemi hallgatót kérdeztek meg döntéshozatali attitűdjeikről.
Az intézmény idén azt vizsgálta, milyen forrásokból tájékozódnak az Y és Z generációs hallgatók, amikor döntést hoznak, illetve ezeket a forrásokat mennyire tartják hitelesnek és ténylegesen befolyásoló hatásúnak.
Döntési helyzetben a megkérdezettek közel egyharmada elsőként a hozzátartozóikhoz és ismerőseikhez fordul, közülük pedig három csoport véleménye befolyásolja őket a leginkább: családjuk (29 százalék), párjuk (20 százalék) és barátaik (17 százalék). Ezenkívül körülbelül 21 százalékuk több véleményt is felkutat, összehasonlít, mielőtt saját döntését véglegesítené. Az internetes véleményeket csupán 10 százalékuk érzi hitelesnek, de a statisztikák sincsenek jobb helyen, bennük 18 százalékuk bízik.
Az influenszerek vannak a lista legalján, őket a megkérdezettek mindössze 1 százaléka tartja komoly befolyásoló tényezőnek.
A megkérdezettek háromnegyede szerint a divattal és az utazással kapcsolatos döntéseik teljes egészében érzelmi alapúak. Az élelmiszer-vásárlás esetén már a racionális érvek is szerepet kapnak, míg az autó, a háztartási és a szórakoztató elektronikai cikkek megvétele több mint 50 százalékuk esetén szigorúan racionális alapon történik.
A kutatás arra is kitért, hogy milyen gyorsan hozzák meg döntéseiket a fiatalok. Vásárláskor a pár ezer forintos tételek esetén a nyilatkozók egyötöde szinte azonnal dönt, míg a tízezres nagyságrendű tételek során a megkérdezettek 80 százaléka már komolyabb és hosszabb döntésfolyamatról számolt be. Az életüket komolyan befolyásoló döntések esetén, mint a továbbtanulás, házasság, hitelfelvétel, 95 százalékuk megfontoltan, tervezés után dönt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.