Nézik, de nem értik az élelmiszercímkéket a magyar nők

A szupermarket mindent visz

Négy nőből három (77%) jár szupermarketbe vásárolni, míg kettő (48%) megfordul hipermarketekben is. Zöldségért a zöldségeshez 42% jár, húsért a henteshez 34%, míg mindezekért piacra a nők harmada (33%) megy rendszeresen – áll a 2019 tavaszán készült FÉSZ Hello Food, 15 év fölötti nőkre reprezentatív kutatásában. A megkérdezett nők többsége egyébként maga intézi a bevásárlásokat: a nők 63%-a egyedül végzi háztartása alapvető élelmiszer-ellátását, további 28%-nak szintén feladata, de mással megosztva az élelmiszerek beszerzése, így összesen 91% (63% + 28%) intézi rendszeresen a családi fő élelmiszer-vásárlást.

Egészséget keresnek a legtöbben

A kutatás szerint mindent megelőz az, hogy egészséges legyen, amit eszünk, de az ár is nagyon fontos tényező. A többség az egészséges (75%) és megfizethető (54%) élelmiszereket részesíti előnyben, a jó minőséget a megkérdezettek valamivel több, mint harmada (38%) várja el, illetve engedheti meg magának. „Kiderült az is, hogy akinek fontos a minőség és a frissesség, az átlagosnál többet fordít havonta élelmiszerre" – világít rá az összefüggésekre Szöllősi Réka, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója.

„Nincs egészségtelen élelmiszer, csak egészségtelen étrend. Éppen ezért önmagában nem elegendő, ha egy élelmiszer biztonságos, az összetételét is ismernünk kell ahhoz, hogy jó szívvel tegyük a család asztalára. Ehhez hiteles forrásból kell tájékozódnunk arról, hogy miként illeszthető be az étrendünkbe. A magyarországi dietetikusok, táplálkozástudományi szakemberek ebben segítenek akár személyes konzultációk, akár a friss táplálkozási ajánlás, az Okostányér^®, akár az ehhez készült mobilalkalmazás által" – hangsúlyozza Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. A kutatás megkérdezettjei szerint a dietetikus a legnépszerűbb tanácsadó, minden második ember (48%) ad a véleményére. Sokan hallgatnak családtagjaik (38%), barátaik (24%) tapasztalataira is, ha élelmiszerügyben keresnek tanácsot. „A Hello Food program célja, hogy ez a tudatosság valódi tudatosság legyen. Hogy segítsen eligazodni az élelmiszerekkel kapcsolatos, egymásnak sokszor teljesen ellentmondó információk hálójában. Célja az is, hogy feloldja a feldolgozott élelmiszerekkel szembeni bizonytalanságot, és a helyére bizalmat építsen" – teszi hozzá Szöllősi Réka.

Nem értjük és nem bízunk az élelmiszercímkékben

A vásárlók többsége – saját bevallása szerint – mindig (42%), vagy legalább többnyire (46%) megnézi a címkét. A legfontosabb szavatosság (86% nézi meg) mellett az ár is előkelő helyen áll (63%).
A címkék információtartalmában azonban a megkérdezettek alig fele bízik meg: alig minden tizedik vásárló (9%) érzi úgy, hogy az élelmiszerek címkéi teljes mértékben megbízható információkat nyújtanak, az inkább bizalommal lévők is csak további 32%-nyian vannak. Nemcsak a bizalom, hanem az érthetőség is probléma a kutatásban részt vevők számára. A címkéken lévő információkat a vásárlók alig fele tartja érthetőnek. A megkérdezettek alig több, mint egytizede (13%) érzi úgy, hogy teljes mértékben érti a címkén feltüntetett információkat, a nagyrészt érteni vélők is csak további 32%-nyian vannak. „Minél fiatalabb valaki, annál inkább érti és annál megbízhatóbbnak tartja a címkék információit. Illetve minél jellemzőbb, hogy megnézi valaki a címkét, annál jellemzőbb, hogy érti is, és meg is bízik az olvasottakban" – von párhuzamot az adatok között Szöllősi Réka.