Tatár Csilla a szülészetről jelentkezett be - Fotó

Akár a Black Mirror egyik része... mégis van valami groteszk abban, hogy megnyugtat a szájmaszkos biztonságiőrök látványa, akik papírt kérnek tőlem a sorompón áthaladás után (hová jöttem, van-e kísérőm), aztán az épületbe érve lázat mérnek a szájmaszkot, kesztyűt viselő nővérek, majd lefújják a kezemet fertőtlenítővel. Tényleg megnyugtat és nagyon profi! Nem mellesleg már az örömmel tölt el, hogy így a 16. napi karantén után, már 3. alkalommal léptem ki a lakásból és az orvos felé vezető úton, végig egyedül voltam! A lábaimmal pedig valódi távolságokat tettem meg, volt előttem, mögöttem tér és szabad levegő! Az ego teljes leépülése ez! u.i: mi azért nem tudunk kimenni Milánnal, mert 4.5 évesen bár teljesen megérti, hogy mit szabad és mit nem, a parkban játszás közben elfelejti, hogy nem nyúlunk a szemünkben, nem töröljük meg a szánkat, nem szaladunk oda a többi gyerekhez...szóval nem kockáztatunk! Majd hétvégén felkeresünk egy erdőt, egy olyat, ahol még a madár se jár...