Nem mindegy hogyan használod – a gyógynövények elkészítési módjai

gyógynövény

hasznosítás

elkészítés

Szeitl Mónika

2020.05.09.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A gyógyító hatással rendelkező növények ismerete és használata nagyon régre nyúlik vissza. Akadtak korok, amikor a gyógynövények jelentették az egyetlen mentsvárat a betegségekkel szemben, de a modern orvostudomány idején is sokan a szelíd gyógymódok mellett teszik le a voksukat.

Régebben a különféle növények gyógyhatásai és elkészítési módjuk szájról szájra terjedt, az öregek megosztották a tapasztalataikat a fiatalokkal, így szállt a tudás generációról generációra. Manapság kevesen ismerik már a füvek, virágok titkait, azt pedig még annál is kevesebben, hogy

egyáltalán nem mindegy, hogy melyik gyógynövényt hogyan készítjük el.

Forrázat

A forrázat a leginkább ismert módja a gyógynövények felhasználásának. Ebben az esetben voltaképpen egy teát készítünk, azaz az előírt mennyiségű gyógynövényt (általában 1 evőkanál) leöntjük (általában 2,5 dl) forrásban lévő vízzel, majd lefedve 10-15 percig állni hagyjuk. Ezt követően leszűrjük (mellőzzük a fémből készült szűrőt) és ízesítés nélkül fogyasztjuk.
Forrázatot általában lágy, puha állományú virágokból, levelekből, föld feletti hajtásokból, illóolaj tartalmú gyógynövényekből készítünk.
Forrázatként fogyasztjuk többek között a kakukkfüvet az immunrendszer erősítésére vagy a citromfűvet az emésztés javítására.

Főzet

A főzet szintén az ismertebb elkészítési módok közé tartozik, bár mivel időigényesebb, mint egy tea leforrázása, így

általában azokból a gyógynövényekből is teát készít a többség, amelyből inkább főzetet kellene.

A főzet abban különbözik a forrázattól, hogy nem elég csupán lobogó vízzel nyakon önteni a gyógynövényt, hanem 4-5 percig főzni is szükséges, ha kell pótolva a közben elpárolgott vizet. Miután elkészült azonnal szűrjük le, tehát további áztatás nem szükséges.
Főzetet általában kemény, fás állományú gyökerekből, gyökértörzsekből, kérgekből, nehezen kivonható, nem hőérzékeny hatóanyagú gyógynövényekből készítünk.
Főzetként alkalmazható többek között az édesgyökér hajhullásra vagy a tölgyfakéreg szájüregi gyulladások kezelésére.

Hideg vizes kivonat

A hideg vizes kivonat szinte ismeretlen az átlag felhasználók körében, pedig nem egy gyógynövény rendkívül kényes, így ha forrázzuk vagy főzzük, akkor elveszíti minden pozitív hatását. Kivonat készítésénél a megadott mennyiségű gyógynövényt az előírt mennyiségű szobahőmérsékletű vízzel öntjük le, majd hosszabb ideig állni hagyjuk. A hosszabb idő lehet 30 perc, 2-3 óra, de akár egy éjszaka is.
Hideg vizes kivonatot általában olyan gyógynövényekből készítünk, amelyek hatóanyagai hőre érzékenyek, mint például a C-vitamin vagy a nyálka anyagok.
Hideg vizes kivonatként használjuk például a csipkebogyót vitaminpótlás céljából vagy az orvosi zilizt a köhögés enyhítésére.