Az R-GO frontembere mindig is nyíltan vállalta istenhitét, amely gyerekkora óta nagy szerepet játszik az életében. Azóta rendszeresen jár szentmisére, sőt ha teheti, minden nap ellátogat a templomba.
Szikora elárulta, a karantén alatt is úgy érezte, erről nem szeretne lemondani.
„Szentmisét nem mulasztottam, voltak olyan templomok, ahol akkor is szentmise volt, amikor a civil ember azt hitte, nincs, mert nem lehetséges. Mégis, akadtak olyan papok, akik úgy vélekedtek, hogy mikor van szükségünk Istenre, ha nem most, ebben a rendkívüli helyzetben?
A pap, akinek a miséjére jártam, azt mondta, pont most nem hagyhatja cserben a nyáját, és amíg ő házfőnök, a mise meg lesz tartva! Természetesen a hívekkel ügyeltünk a távolságtartásra, és az áldoztatáskor minden ember után lefertőtlenítette a kezét az atya. Kissé szürreális és szokatlan helyzet volt, de mégis lélekemelő" – mesélte a Ripostnak.
Az énekes ezt leszámítva ugyanúgy otthon maradt a feleségével, hiszen koncertjei sem voltak, és a barátokkal sem találkoztak a járvány idején.
Ezt az időt arra fordították, hogy átrendezték otthonukat, és megszabadultak régi, felesleges holmijaiktól, ami cseppet sem volt könnyű Szikora Róbert számára.
„Semmi nem maradt a régi helyén, minden új helyre került. A rég őrizgetett, ám már nem használatos holmijainktól megszabadultunk, ami nagy lelki teher volt. Az elmúlt évtizedekben sok olyan tárgy gyűlt össze, amiktől nem volt szívünk megválni, most azonban erre is sort kerítettünk."
Mivel nagyon hiányzik neki a színpad és a közönség, úgy döntött, az interneten tartja a kapcsolatot rajongóival.
„Az elmúlt hetekben a honlapomon elindítottam a Kincsesláda programot, aminek keretein belül kétnaponta sosem látott videofelvételekkel és dalokkal leptem meg a rajongóimat.
Igazi kuriózumok ezek, külföldi fesztiválokról, évtizedekkel ezelőttről. Vannak köztük felénekelt, de soha nem publikált dalok, sőt, az édesapámmal közös egyetlen éneklésünket is közkinccsé tettem.
A pályafutásom elmúlt ötvenkét éve során talán két hét volt a leghosszabb idő, míg nem léptem színpadra, az is évtizedekkel ezelőtt volt. Hiányzik a színpad, a közönségem, és az a leírhatatlan érzés, amikor nekik zenélhetek. Olyankor az embernek minden baja elmúlik, egyszerűen csodálatos érzés! Remélem, mihamarabb átélhetem ezt újra." – mesélte az énekes.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.