A baba pólyázása - érvek és ellenérvek

Forrás: Shutterstock -
baba csecsemő pro és kontra érvek pólya gondozás magazin bepólyázás babaápolás újszülött
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Nagyanyáink korában bevált módszernek számított a babák bepólyázása, s úgy tűnik, manapság ismét reneszánszát éli ez a hagyomány. Számos cukin fodros, letisztult vagy modern pólya közül választhatnak manapság a szülők, de egy egyszerű – megfelelő méretű – vászondarab, kendő, esetleg sál is megteszi pólyának.

A születés után a baba egy számára teljesen idegen, ingerekkel teli, hideg világba érkezik, amely érthető módon nyugtalansággal töltheti el. Az első három hónapot sokan a 4. trimeszternek is nevezik, hiszen ebben az időszakban a csecsemő nagyon védtelen, ráadásul a meleget és biztonságot nyújtó anyaméhet elhagyva csupa olyan dolog veszi őt körül, amely félelmet és frusztrációt kelt benne.


Mire jó a pólya?

A pólyázás lényeg, hogy a 9 hónaphoz hasonló körülményeket teremtsen a csecsemő számára azzal, hogy szorosan körbefogja és egyenletes meleget biztosít neki. Ez az

évezredes babagondozási technika,

amelyet már a görögök, a rómaiak, de az ősi ázsiai országokban élő édesanyák is alkalmaztak, számos előnnyel bír, amelyekről a mai napig beszámolnak azok az anyukák, akik bebugyolálják a kisbabáikat.


A pólya nem csak védelmet nyújt és meleget, de abban is megakadályozza a kicsiket, hogy a kezükkel és a lábukkal akaratlanul csapkodjanak és rugdalózzanak. Ezek a reflexmozgások (Moro-reflex) magát a babát is megrémítik, hiszen neki ekkor még fogalma sincs arról, hogy a szeme előtt elsuhanó karocska az övé. Ha pedig mindez éjjel történik vele, akkor szinte garantált a halálra rémülés és a sírás. Ezért sok pólyázó anyuka arról számol be, hogy

a bebugyolált babák jóval nyugodtabbak napközben és éjjel is ritkábban ébrednek.

A pólyázás több ezer éves múltra nyúlik vissza Forrás: Shutterstock


Mik lehetnek a pólyázás hátrányai?

Az előnyök mellett természetesen ellenérveket is fel lehet sorakoztatni a pólyázással kapcsolatban. Ilyen például, hogy a bebugyolálás egyáltalán nem hasonlít a méhen belüli körülményekhez, hiszen míg

a pólya teljesen leszorítja a karokat és a lábakat,

addig az édesanya pocakjában a baba kedvére rugdalózhat, kalimpálhat, még akkor is, ha a rendelkezésére álló hely egyre kevesebb az idő előrehaladtával. Ráadásul a nyári melegben túl is hevülhet a kicsi a feszes pólyában, hiszen az ő hőháztartása még nem elég fejlett ahhoz, hogy az így keletkezett többlet hőt leadja.

A nem szakszerű bugyolálás pedig bizonyos idegeket is elnyomhat

vagy akár – a fix lábtartás miatt – csípőficamhoz is vezethet.


Kell-e pólyázni?

Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie! A pólyázásnak számos előnye, de hátránya is akad, így talán az a legbiztosabb, ha az arany középutat választjuk. Az állandó, hónapokon át tartó bebugyolálás a mozgásfejlődés szempontjából sem a legjobb megoldás, ám a sírósabb, kezdeti időszakban nyugtatóan hathat mind a babára, mind a mamára a pólya bevetése.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.