A Science Advances folyóiratban publikált eredmények szerint a tömegkihalás legvalószínűbb okai a mai nyugat-kanadai Wrangellia területén megtalálható masszív vulkánkitörések. Az akkor kiáramló bazalt alkotja a mai Észak-Amerika nyugati partvidékének túlnyomó részét - írja a phys.org-on.
A kitörések a karni korszakban tetőztek"
- nyilatkozta Jacopo Dal Corso, aki szerint ezek a kitörések jelentős hatással voltak a bolygónk légkörére.
Ezt követően jelentős klímaváltozás vette kezdetét, az éghajlat megváltozása kedvezően hatott a növényzet fejlődésére és elkezdtek teret hódítani a tűlevelű erdők.
Ez az időszak pedig nem csak a dinók számára volt kedvező, hanem nagyon sok ma élő növény- és állatcsoport jelent meg ekkor. Ilyen például az első teknősök, krokodilok, gyíkok és néhány emlős. Sőt ekkor kezdett kialakulni a maihoz hasonló korallzátonyok és számos plankton, ami az óceánvíz összetételének alapvető változását sugallja.
A paleontológusok 202-ig mintegy öt fő kihalási eseményt azonosítottak az elmúlt 500 millió évre visszamenőleg. Ezek mindegyike óriási hatással volt a Földre és az élővilág fejlődésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.