Vegetáriánus vagy vegán? Ezek a legfőbb különbségek.

Akár vegetáriánus, akár vegán valaki, szinte biztos, hogy húst nem fogyaszt, ám míg az előző fogalom, már elég régóta ismert a köznyelvben, addig utóbbival csak néhány éve kezdtünk megismerkedni.

A vegetáriánusok általában valamilyen egészségügyi szempontot figyelembe véve döntenek a húsmentes étkezés mellett. Ők azok, akik nem fogyasztanak húst (kivéve a kakukktojásokat), az állati eredetű termékekkel azonban megengedőbben, így a vegetarianizmusnak több fő irányzata is létezik:

• ovo-lakto-vegetáriánus: húst nem eszik, de tojást és tejterméket igen
• lakto-vegetariánus: húst és tojást nem eszik, de tejterméket igen
• ovo-vegetáriánus: húst és tejterméket nem eszik, de tojást igen

Léteznek azonban kakukktojások is a vegetáriánusok között:

• szemivegetáránus: négylábúaktól származó húsokat (pl. disznó, marha) nem eszik, de szárnyasokat, tojást, tejterméket, halat és tengeri herkentyűket igen
• peszkatariánus: semmilyen húst, tojást és tejterméket nem eszik, de halat és tengeri herkentyűket igen

A veganizmus már több mint egy étkezési forma, sokkal inkább egy felfogás, egy életszemlélet, ahol nem csupán az állatok húsának fogyasztását vagy bizonyos állati termékeket utasítanak el a filozófiát vallók, de az állatok bármilyen formában történő kizsákmányolását is. Ez tehát egyfajta ideológia, nem pedig táplálkozási mód. A vegánok voltaképpen az állatok jogaiért is küzdenek, ezért nem csak húst, tojást és tejterméket nem fogyasztanak, hanem

mint amilyen a bőrcipő, a bőrtáska vagy a selyemből készült ruhák. De a kozmetikai termékek közül is csak azokat veszik meg, amelyek biztosan állatkísérletektőlmentesek. A vegánok ezeken kívül nem fogyasztanak mézet, sőt nem járnak állatkertbe vagy cirkuszba sem, hiszen ezek szintén nem férnek meg az állatbarát szemlélettel.

Ha azt gondolnánk, hogy a veganizmusnál nincs szigorúbb életforma, akkor eláruljuk, hogy léteznek nyers vegánok is, akik még a hőkezelést is kerülik, s az alapanyagokat maximum 40 fokra melegítik föl, hogy maximálisan megőrizzék az ételek tápértékét. Az ő étrendjük teljesen mentes a finomított élelmiszerektől, a tartósítószerektől, ízfokozóktól és bármiféle mesterséges anyagtól.

A növényi élelmiszerek előnyben részesítése nem új keletű dolog, gondoljunk csak a buddhistákra, de a modern vegaság is több évtizedes múltra tekint vissza. Hogy mindez mennyire egészséges, arról megoszlanak a vélemények és érveket épp úgy fel lehet sorakoztatni mellette, mint ellenérveket. A környezetvédelem, az etikus állattartás és a tudatos életmód előretörésével azonban egyre többen átgondolják és átértékelik az ételhez való viszonyukat, s talán nem is árt egy új szemléletet megismerni, még akkor sem, ha nem értünk egyet feltétlenül minden felvetésével.