Amikor a túlzott testsúlykontroll csapdájába esel - Súlyos betegség is lehet az exorexia

Az exorexia -, amely kóros sportolást, sportfüggőséget jelent - gyökere a legtöbb esetben az egészséges életmódra való fontos, hasznos és értelmes törekvésből ered. Az addig csak elvétve vagy talán soha nem sportoló ember eleinte "kényszeríti" magát a sportra, majd - látva és érezve a pozitív hatásokat - megszereti a mozgást, később szinte pedig szinte már csak a mozgást szereti, végül az válik élete egyedüli értelmévé. Természetesen nem arról van szó, hogy az exorexiában szenvedő valóban az edzőteremben érzi a legjobban magát, ám úgy véli, csak akkor lesz hasznos és jó megjelenésű tagja a társadalomnak, ha ezért a lehető legtöbbet meg is teszi. A lehető legtöbb ez esetben pedig már éppen nem az optimális, hanem túl sok: így súlyos edzésmánia, edzésfüggés alakul ki. Szakemberek szerint, ahogyan egyéb függőségek, úgy a sporthoz köthető függőség gyakran lelki problémákra vezethető vissza, a leggyakoribb az önbizalomhiány vagy a való élet elvárásai előli menekülés. Az exorexia, éppen úgy, mint a többi függőség, szakember segítségét igényli.

Ha egy mozgásszerető embernek véletlenül kimarad egy-egy edzésnapja, nem csinál belőle ügyet, igyekszik pótolni máskor, vagy amikor ideje engedi lemegy a terembe. Bár szereti a választott sportját és edzőtermét, sem baráti találkozókat, sem családi ünnepeket nem mond le a testmozgás miatt. Az egészségesen sportolók életében a mozgás, az egyéb - például kulturális - tevékenységek és társas kapcsolatok összhangban vannak.

Nem így van ez azonban az exorexiások esetében. Náluk az edzés hiánya konkrétan megvonási tüneteket produkál, indulatosak, idegesek lesznek, ha valamiért nem tudnak edzeni, többen közülükúgy vélik, egy kimaradt nap az egész addigi edzésmunkájukat semmissé teszi. Az exorexiások az edzésükben is a túlzások emberei, vagy a teremben töltött időt, vagy az intenzitást vagy pedig az ismétlésszámot növelik folyamatosan, amelynek már az egészségük látja kárát.

A kóros sportolásnak kritériuma az is, hogy az érintett gondolatait akkor is az edzés tölti ki, amikor éppen nem ezt a tevékenységet folytatja. Szinte semmi más nem érdekli, semmi másról sem beszél, így amikor esetleg mégiscsak szakít időt a szeretteire, az egysíkú beszédtémájával teszi lehetetlenné a valódi kapcsolódást velük.

Ahogy említettük, az exorexia függőség, tehát pszichés probléma, ami azonban az emberi kapcsolataink széthullása mellett a fizikai állapotunkat is veszélyeztetik. Akik a sporttal foglalkoznak, tudják, hogy még az élsportolóknak is kell időt hagyniuk a regenerálódásra, azoknak pedig, akik hobbi szinten edzenek, méginkább. Napi több óra az edzőteremben egy ideig valóban pozitív változásokat eredményez, de egy idő után ez könnyen visszájára fordul, az edzések egyre kevésbé lesznek eredményesek, sőt, még az is lehet, hogy az izmaink és a külsőnk is a kárát látja a túltolt teljesítménykényszernek. Az erőn felül igénybe vett test hajlamosabb a fertőzésekre és a vírusos megbetegedésekre is, amennyiben pedig a kinézetünk érdekében a táplálkozást is minimalizáljuk, annak előbb-utóbb egészen biztosan kimerülés, koncentrációzavar, fáradékonyság és betegség lesz a vége.

Mivel pszichés zavarról van szó, amely szoros kapcsolatban áll a testképünkkel, a legérintettebbek a fiatal nő, de gyakran előfordul a fiatal férfiak esetében is. Amíg a nők a túlzott vékonyságot, addig a férfiak a minél nagyobb izmokat hajszolják, sok esetben az alkati adottságaik ellenére is.