Az ízlésünk, hogy mit érzünk finomnak egészen kora gyerekkortól alakul, így hatalmas a szülők felelőssége, hogy milyen ételeket ismertetnek és szerettetnek meg a gyerekeikkel. Ráadásul az étkezés nem csupán ízlés, de szokás kérdése is. Ha gyerekként például megszoktuk, hogy a legtöbb étel mellé zöldség is tartozik, akkor azt jó eséllyel felnőtt korban is megtartjuk, viszont ha azt látjuk, hogy a szüleink sietősen, a hűtőből vagy a konyhapultnál állva kapnak be egy-két falatot, akkor ezt a mintát sajátítjuk el, ami azonben nem is egészséges és elég faragatlan dolog is. Ha nincs időnk leülni enni, inkább toljuk későbbre az étkezést, de valljuk be, hacsak nem a sürgősségi osztályon műtünk vagy nincs csőtörés, mi akadályozhat meg minket abban, hogy ebédidőben ebédeljünk, vacsoraidőben pedig megegyük a vacsoránkat.
Az is fontos, hogy szülőként nyitottak legyünk az új ízekre, ugyanis, ha az életünk első évtizedeiben a rántott hús-sült krumpli-pörkölt szentháromságot főzzük minden áldott hétvégén, gyerekeink is húzni fogják a szájukat a halas, zöldséges, esetleg más kultúrák ételeire.
Az ételek minél teljesebb ismeretére érdemes úgy tekinteni, mint a műveltség részére. Fontos, hogy ha egy ételre nemet mondunk, azt úgy tegyük, hogy már kóstoltuk, és meggyőződtünk róla, hogy nem szeretjük.
Biztos mindenki látott már olyan turistákat, akik bár elutaznak egy távoli országba, képtelenek megkóstolni a helyi fogásokat, és gyorsétteremláncokban esznek, éppúgy, mint itthon. (Ők azok, akik a tengerpartra se mennek le, tökéletesen megfelel nekik a szálloda medencéje is.) Ez jó példája annak, hogy ha gyermekkorunkban nem étkeztünk változatosan, a szüleink nem ismerettek meg velünk soha újdonságokat, nem lesz bizalmunk az ismeretlen ételekhez, és kóstolás nélkül nemet mondunk.
"Soha nem láttam, hogy a szüleim szépen megterítettek volna a vacsorához, az ebédet mindenki a munkahelyén vagy az iskolában fogyasztotta el. Tulajdonképpen még időpontja sem volt a vacsorának, ki, mikor megéhezett, összedobált egy tálcára ezt azt, és vitte a tévé és a számítógép elé. Amikor megismertem a páromat, én akkor is ezt a gyakorlatot követtem, és bár ma már tudom, ez így nem helyes, még most is így, egyedül, filmet nézve eszem a legszívesebben" - mesélte a 35 éves Tamás, aki azonban óvodás korú gyermekei miatt ma már vacsoraidőben asztalhoz ül a családjával, és igyekszik, hogy az étkezés ne csak a test táplálásáról szóljon, hanem közösségi programként is működjön.
Épp ellenkező mintát látott otthon a 37 éves Judit. "Bár ebédidőben nem volt otthon mindenki, a vacsora nálunk a nap fénypontja volt. Mindenki elmondta, mi történt vele aznap, így náhány órát biztosan együtt töltöttünk, és nem utolsósorban szépen megterített asztalhoz ültünk le. Nálunk sosem volt szokás a felvágottat, vajat papírban tálalni, és mindig több féle, zömében egészséges étel került az asztalra. Zöldség, gyümölcs mindig az étkezés része volt, emellett húsok, halak, sajtok közül választhattunk, mindenki az ízlése szerint. A mai napig feláll a szőr a hátamon, ha valaki tálcáról, papírból eszik, számomra az étkezés nem csak az ízekről, de az esztétikáról is szól. Valamit arról, hogy nem az a fontos, hogy nagy mennyiséget tömjünk magunkba, hanem, hogy amit megeszünk, valódi tápanyag legyen" - mondta el. "Szerencsére ma már a gyerekeink is igénylik ezt, és bár kamaszként rengeteg időt töltenek a számítógép előtt, sosem ott esznek, hanem velünk, közösen" - tette hozzá.
Kutatások szerint egyébként a szépen tálalt étel bár inycsiklandozó, sokkal kevésbé ösztönöz a falásra, mint a sebtében elfogyasztott, így ezért is érdemes megadni a módját.
Érdemes az ételekre úgy is tekinteni, mint a kultúra részeire, és látni azt, hogy minél több mindent megkóstolunk, az a műveltségünkhöz, tájékozottságunkhoz tesz hozzá. Külön előny, hogy így étteremben sem kerülünk kínos helyzetbe, hogy tudatlanságunkból kifolyólag fungi pizzát kérünk gomba nélkül, vagy rosé kacsamellet jól átsütve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.