Az április 16-án elhunyt művésznő, Törőcsik Mari 21 éves volt, amikor először közönség előtt játszhatott, mindezt pedig a Nemzeti Színház színpadán tette meg. Ezért is volt neki hatalmas fájdalom, amikor 1965-ben elkezdték lebontani a Blaha Lujza téren álló színházat.
A robbantások három lépcsőben zajlottak, Törőcsik mind a három alkalommal a térről nézte végig a pusztítást, az utolsó alkalommal azok közé a művészek közé tartozott, akik még visszaszöktek az öltözőjükbe.
"Hogy őszinte legyek, közvetlenül az első, vagyis a március 15-i robbantás előtt sem hittük el, hogy ez megtörténhet.
Olyannyira nem, hogy mindent bent hagytunk az öltözőkben. Én még vissza is mentem, vagyis beszöktem a falak közé, ami persze nem volt veszélytelen, hiszen akkor már alá volt aknázva az épület"
- nyilatkozta korábban a művésznő.
Törőcsik elmesélte, hogy Gobbi Hilda még pénzt is adott a katonáknak azért, hogy mentsenek ki néhány fontos dolgot neki az épületből - írja a Ripost.
"Gobbi adott pénzt a katonáknak, akik már elkezdték aláaknázni az épületet, kérte őket, hogy mentsenek ki néhány dolgot. Major Tamás igazgatói irodájának az ajtaját, a művészbejáró ajtaját, meg ezt-azt. Gobbi még a robbantás után is ott bóklászott és gyűjtött, amit tudott. A robbantásnál mindenki zokogott. Mégiscsak az életének egy részét vették el tőle. Tőlem is. Az öltözőt, ahová először beléptem, a Herti büfét, ahol az egész társulat otthon volt, a színpadot, a páholyokat, mindent" - emlékezett vissza
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.