A tegnapi napon, csütörtökön vettek örökre búcsút Törőcsik Maritól, akinek a hamvait Bokros Levente lelkipásztor szentelte be.
"Azt gondolom, hogy Teréz legszentebb magánügye, hogy édesanyját hogyan búcsúztatta. Amit fontosnak tartok elmondani, hogy miért voltam fehérben, s miért nem viseltem fekete palástot. Húsvéti idő van, amelynek színe a fehér valamint egy nemzet tiszteletének jelét szimbolizálja" - mondta a Blikknek Bokros Levente.
A búcsúztatón prédikáció helyett, a művésznő kérésére a lelkipásztor egy Pilinszky János verset, az Azt hiszem című költeményt mondta el.
A hamvak beszentelése után Teréz és párja, Zoltán Pélyre utaztak, ahol Törőcsik Mari végakarata szerint a Tiszába szórták hamvait.
A színésznő legközelebbi barátai sem tudták a búcsúztató időpontját. Jordán Tamást a lap informálta.
"Tudtam, hogy így lesz, hogy erre készül, és nagyon kevesen lehetnek ott, mert mondta Teréz, de azt nem, hogy mikor lesz. Igazság szerint szerettem volna ott lenni, de teljesen megértem a döntését.
Sokat gondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha nyilvános lenne a búcsú, akkor biztos, hogy ezren és ezren lettek volna ott. Szeretnék majd elmenni Pélyre, vagy bárhová a Tiszához, és egy szál sárga rózsát be is dobok majd, hátha a sodrás Mari után viszi majd" - nyilatkozta Jordán.
Még Bodrogi Gyula, Törőcsik Mari volt férje sem tudott arról, hogy mikor kísérik utolsó útjára a színésznőt.
"Azt mindenkinek el kell fogadnia, ha tetszik ha nem, hogy ez volt Mari akarata, ő ezt szerette volna, a lánya pedig mindent tudott, és ennek megfelelően járt el.
Személy szerint nem is szeretem a temetéseket, úgyhogy nem bánom, hogy nem voltam ott. Én minden nap elbúcsúzom tőle, de úgy is elengedtem, hogy nem voltam ott - mondta szomorúan a színész" - közölte a színész.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.