5 tipp, hogy úrrá legyél a görcsös megfelelési kényszeren

Mint a legtöbb pszichológiai jelenség, a megfelelési kényszer is a gyerekkorból fakad. A legtöbb gyereket úgy kondicionálják, hogy ha jól viselkedik, jó jegyeket visz haza, nem zavar sok vizet, akkor megjutalmazzák. Kap dicséretet, figyelmet és akár egy kis ajándékot is. Ha viszont nem felel meg, verekszik az iskolában, rossz jegyeket visz haza, akkor megbüntetik. A szülők csalódottak lesznek, leszidják, esetleg még szobafogságra is ítélik. Mivel a gyereknek általában mindennél fontosabb a szülők szeretete, ezért a nagy többség mindig arra fog törekedni, hogy jól viselkedjen, akkor is, ha szíve szerint másképp cselekedne.

Ezt a gyerekkori működést átvisszük aztán felnőttkorba is. Próbálunk megfelelni mások elvárásainak, a főnöknek, a párunknak, a barátainknak, mivel élénken él bennünk az emlék, hogy csak így fognak szeretni és elfogadni bennünket. Ennek viszont az a csapdája, hogy sokszor azt érezzük, hiába teszünk meg minden tőlünk telhetőt, mégsem tudunk megfelelni az elvárásoknak. Végül teljesen elveszítjük önmagunkat, már azt sem tudjuk, mi mit szeretnénk valójában, hisz azzal töltöttük eddig életünket, hogy azt figyeltük, másoknak mivel okozhatunk örömet. Ez az állapot egy állandó külső nyomáshoz, önmarcangoláshoz és stresszhez vezet.

De mégis mit tehetünk ellene?

Üljünk le egy kicsit és nézzünk őszintén magunkba: miért fontos annyira, hogy megfeleljünk mások elvárásainak? Mit várunk cserébe? Szeretetet, figyelmet, dicséretet, elfogadást, esetleg azt, hogy értékesnek érezzük magunkat? A legnagyobb tévhit, hogy azt gondoljuk, mindig tennünk kell azért valamit, hogy szeressenek és elismerjenek bennünket. Az emberek folyamatosan bizonyítani akarnak, holott minden ember önmagában értékes és különleges.

A legtöbb ember, aki meg akar felelni másoknak, képtelen nemet mondani, ha megkérik valamire. Mindig másokra figyel, másokat helyez előtérbe, nem húzza meg a saját határait, nem a saját szükségleteire figyel. Gondoljuk át, nekünk egy adott helyzetben mi az, ami belefér és mi az, ami nem. Ha ez megvan, ragaszkodjunk ezekhez. Azáltal, hogy magunkat képviseljük, még nem leszünk önző emberek.

El kell fogadnunk, hogy nem szerethet minket mindenki, nem felelhetünk meg mindenkinek. Ez lehetetlen. Ezért érdemes kijelölnünk 1-2 embert, akiknek a véleménye valóban fontos a számunkra és próbáljunk meg csak nekik megfelelni.

Fedezzük fel önmagunkat lépésről-lépésre! Játsszunk el a gondolattal: kik lennénk mi és mit csinálnánk, ha hirtelen egy másik országba csöppennénk, ahol senki sem ismer minket? Milyen ruhákat hordanánk, hogy néznénk ki, hogy viselkednénk, mit dolgoznánk? Képzeljük el, kinek a bőrébe bújnánk a legszívesebben és fogalmazzuk meg, hogy a megfelelési kényszer miben akadályoz meg minket.

Ha elkezdünk változni, az lehet, hogy sok embernek nem fog tetszeni, hisz ők megszokták, hogy bármit megteszünk, amit csak kérnek. Akadhat olyan is, aki a szeretet megvonásával akarja elérni, hogy megfeleljünk neki. Lehet, hogy adódik olyan helyzet az életben, amikor a megfelelést látjuk az egyetlen megoldásnak, különben kiközösítenek, félelmet keltenek bennünk. A lényeg a kitartás! Aki igazán mer önmaga lenni, helyén van a szíve és az önbizalma, annak nincs szüksége a külső megerősítésre ahhoz, hogy szerethetőnek és értékesnek érezze magát.