116 gyermek halt meg az aberfani katasztrófában: II. Erzsébet sosem bocsátotta meg magának

1966. október 21-én következett be a borzalmas katasztrófa. Aznapra csak félnapos oktatást rendeltek el a Pantglas diákjainak, mivel másnap kezdődött az iskolai szünet. Esős nap volt, de ez nem volt szokatlan, hetek óta esett. A gyerekek épp megérkeztek az iskolába, leültek az asztalaikhoz, amikor egyszer csak hatalmas robajt hallottak. Amikor kinéztek az ablakon, ijesztő látvány tárult a szemük elé: az egyik meddőhányóról félmillió tonnányi folyékony sár indult meg az iskola felé.

Minden annyira gyorsan történt, hogy senki sem tudott rá felkészülni. Az iszap- és törmelékhullám betörte az ablakokat és pillanatok alatt maga alá temette az iskolát. Önkéntesek, mentők, tűzoltók, rendőrök és bányászok rohantak az iskola felé és azonnal megkezdték a mentést, amibe aztán a szülők is becsatlakoztak. Kétségbeesett harc kezdődött meg az idővel, az emberek a puszta kezükkel ástak, hátha sikerül legalább 1-2 gyermeket megmenteni. Amikor halk kiáltások hallatszottak a romok alól, mindenki csendben maradt, de néha sajnos ez is csak téves riasztás volt.

Az első nap 60 holttestet találtak, a helyszínt a szülők zokogása töltötte be. Bár ahogy telt az idő, esélytelen volt, hogy újabb túlélőket találjanak, mégsem adta fel senki a reményt, éjjel-nappal ástak és húzták ki az újabb holttesteket a romok alól. Összesen 144 ember halt meg, közülük 116 hét és tíz év közötti gyerek. A falu gyermekeinek a fele meghalt, szinte nem volt olyan család, melyet ne érintett volna a tragédia.

A katasztrófa valójában megelőzhető lett volna. Bár a Nemzeti Szénipari Szervezet, melyet végül felelőssé tettek a történetért, azt állította, hogy a sok esőnek volt köszönhető az omlás, valójában már évek óta is szabad szemmel látható volt, hogy elmozdultak a meddőhányók.

Az aberfani tragédia nem csak erről híres, hanem II. Erzsébet reakciójának késéséről is. A „Korona" című sorozat bemutatja, ahogy a királynőnek nagyon nem akaródzott a helyszínre látogatni. Bár a konkrét okokat nem nevezik meg, sejteni lehet, hogy II. Erzsébet nem tudta jól kezelni az ilyen érzelmes, megrázó helyzeteket. Végül 8 nap után látogatott el a királynő Aberfanba, ahol az elhunyt gyermekek hozzátartozóival is beszélgetett.