Veleszületett rendellenesség - Rémes gyermeki éveket, nehéz felnőttkort és zsenialitást is okozhat

Az idegrendszer fejlődési zavara okozhat figyelemzavart (a fókusz fenntartásának, megfelelő váltásának problémáját), nem megfelelő érzelmi- és hangulati szabályozást, valamint egyes végrehajtó funkciók (munkamemória, válaszgátlás, időbeosztás, rugalmasság) zavarával.

Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, több gyermeket érint, mint hinnéd– akiknél az ADHD 30-70 százalékban felnőttkorban is fennáll -,de korai felismerésével és kezelésével nagyban csökkenthető. Ez elsődlegesen a tanulás szempontjából lesz nagyon fontos, hiszen

Kisgyermekkorban úgynevezett idegrendszerérlelő tornával lehet fejleszteni a figyelmet, a hiperaktivitás azonban megmarad, bár a kor előrehaladtával tünetei enyhülhetnek.

A mai 30-40 évesek gyermekként hiába mutatták a hiperaktivitás, vagy valamilyen figyelemzavar jeleit, őket egyszerűen elkönyvelték neveletlen, rossz gyerekeknek, akik képtelenek odafigyelni és nyugton maradni. Ám felnőttként sem kapnak sokkal jobb megítélést.

Figyelemzavar tünetei felnőttkorban:

• Nehezére esik figyelmét fenntartani, pl. munka, előadás, autóvezetés közben
• Nehezen tud másokra odafigyelni, beszélgetés közben sokszor elkalandozik
• Gyakran nem fejezi be feladatait (munka, házimunka), nem követi az utasításokat
• Gyakran jelent nehézséget feladatok megszervezése, határidők betartása
• Képtelen rendet tartani, fontos tárgyait gyakran elveszti, vagy sokáig keresi
• Figyelmét külső ingerek vagy saját gondolatai könnyen elvonják
• Gyakran feledékeny, például találkozók, telefonok visszahívása, számlák befizetése

Hiperaktivitás tünetei felnőttkorban:

• Nem tud nyugodtan ülni, kézzel-lábbal dobol, babrál, fészkelődik
• Nem szeret ülni, sokszor hagyja el a helyét
• Nyugodt helyzetekben gyakran feszültnek, nyugtalannak érzi magát
• Sokat beszél, nem szeret csendben maradni
• Túlvállalja feladatait, gyakran érzi magát túlterheltnek
• Nehezen tud pihenni, mindig „csinálnia kell" valamit, gondolatai „pörögnek"
• Nagyon könnyen unatkozik, kifejezetten újdonságkereső

A felnőtt népesség 2-4 százalékát érinti az ADHD. A súlyosabb – életvezetési, magánéleti, munkahelyi problémákat okozó - tünetek esetén terápia javasolt.

• Jim Carry – Saját bevallása szerint a hiperaktivitása miatt kezdett gyakorta vicces grimaszokat vágni a barátai társaságában, ami végül karrierjéhez vezetett.

• Michael Phelps – Az úszócsodát egykor tanárai azért bírálták, mert nem volt képes megülni a fenekén. Ötödik osztályos korában diagnosztizálták nála az ADHD-t, két év gyógyszeres kezelés után Phelps azonban felhagyott a szedésükkel, és úszni kezdett.

• Justin Timberlake – Sosem titkolta, hogy figyelemzavaros, ám ez az apróság sosem akadályozta meg, hogy pályafutásában a csúcsra kerüljön.

• Michelle Rodriguez – A színésznő korábban elárulta, hogy ADHD-ja miatt sokáig gyógyszert szedett, de mára elege lett belőlük, és letette őket.

A dublini Trinity College akadémikusa, Michael Fitzgerald professzor szerint az enyhe ADHD előnyt jelenthet, erre pedig számos hírességet és történelmi személyiséget hozott fel példaként egy előadásán: Thomas Edison, Leonardo da Vinci, James Dean, Clark Gable, Jules Verne, Mark Twain, Picasso, Kurt Cobain és Che Guevara.

Látható tehát, hogy az ADHD és a koncentrált keratív zsenialitás között van összefüggés, ám a tünetek súlyosságától függően lehetséges, hogy a figyedlemzavaros hiperaktív ember sikerek helyett csak nehézségeket érez. Ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni.

Forrás: semmelweis.hu (Felnőttkori ADHD: tünettan, komorbiditás, kórlefolyás és terápia)