Korszakalkotó találmány: ezzel a műszerrel azonosíthatják a Földön kívüli életet

Forrás: http://www.esa.int/Science_Exploration/Space_Science/ESA_s_new_mission_to_intercept_a_comet -

2021.06.22.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Új műszaki eszközt találtak fel a tudósok, ami a fényvisszaverődés alapján különbözteti meg az élő anyagot az élettelentől és ezáltal jelentősen megkönnyítheti a Földön kívüli élet keresését.

A tudomány a kiralitásra és a homokiralitásra helyezte a hangsúlyt a kutatás korán. A kiralitás egy geometriai tulajdonság, amelyben egy objektumnak két képe lehet: egy jobb és egy bal, amelyek nem cserélhetőek fel, vagy térben különbözőek. Ilyen például a jobb és bal kezünk, hiába tökéletes tükörképei egymásnak, a bal kézre illő kesztyűt a jobb kezünkre nem tudjuk felhúzni.

A kiralitás az élőlényeket felépítő legfontosabb molekulákra is jellemző, de van egy fontos különbség: míg az aminosavak például csak „bal kezes" változatban fordulnak elő, addig az RNS-t és DNS-t felépítő cukrok kizárólag „jobb kezes" formában vannak jelen a természetben. Ezt nevezik homokiralitásnak, ami egy olyan életre utaló nyom, ami alapján akár távoli bolygókon előforduló létformákat is azonosíthatunk.

Naprendszer Forrás: http://www.esa.int/Science_Exploration/Space_Science/ESA_s_new_mission_to_intercept_a_comet

A módszert egy nemzetközi kutatócsoport is tesztelte. A Berni Egyetem és az NCCR PlanetS nevű bolygókutató program munkatársai a MERMOZ projekt keretében egy két kilométeres magasságban, több mint 70 kilométer per órával haladó helikopterről észlelték a földi élőlényekre jellemző homokiralitást - írja az Astronomy and Astrophysics című szakfolyóirat cikke alapján az Origo.

Amikor a biológiai anyagról a fény visszaverődik, az elektromágneses hullámok egy része az óramutató járásának megfelelően, vagy azzal ellentétesen halad. E jelenség - amit cirkuláris polarizációnak nevezünk - az élő anyag homokiralitására vezethető vissza"

- magyarázta az egyik kutató. A cirkuláris polarizáció mérése azonban meglehetősen bonyolult feladat; a jel nagyon gyenge, és a visszavert fény csupán kevesebb, mint egy százalékát teszi ki.

A kutatás során kipróbált vadonatúj spektropolariméter a FlyPol nevet kapta, és még egy gyorsan mozgó helikopterről is mindössze néhány szekundum alatt meg tudta különböztetni egymástól a füves réteket, a buja erdőket és a füstös nagyvárosokat. A kutatók következőleg a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére akarják vinni fejlesztésüket, hogy onnan is a mostanihoz hasonló méréseket végezzenek. Ha a teszt sikerülne, akkor könnyedén észlelhetnénk a naprendszer objektumain vagy a távolabbi bolygókon az életformákra utaló jeleket.

Ez a cikk is érdekelheti: Veszélyben a Föld? Emiatt aggódnak a NASA kutatói