Szálljunk szembe az ételmaradékokkal - itt az ideje komposztálni

2021.06.13.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Rengeteg hulladékot halmozunk fel magunk körül, ami már évek óta hatalmas problémát jelent világszerte. A vendéglátó egységek hulladékaitól kezdve, egészen a háztartási hulladékon át, a boltokban, gyógyszertárakban lejáró termékekig. A háztartási szemét nagy része főzési hulladék és ételmaradék, amit komposztálással megújuló forrásként lehetne felhasználni.

Mit is jelent pontosan a komposztálás?

A komposztálás egy újrahasznosítási folyamat, a háztartásban keletkező szerves hulladék legtermészetesebb módon történő felhasználása. A komposztálás során a szerves anyagok oxidálódnak és lebomlanak, a folyamat közben pedig szén-dioxid, ásványi anyagok és humusz keletkezik.

Sokan megijednek a komposztálástól, pedig korántsem olyan bonyolult, mint amilyennek gondolják. A legtöbben azt hiszik, hogy ez a környezetkímélő lehetőség csak azoknak adott, akik kertes házban élnek, de tulajdonképpen bárki rendelkezésére áll, akár egy társasház negyedik emeletén is újrahasznosíthatjuk az ételmaradékokat.

A komposztálás egy újrahasznosítási folyamat Forrás: Shutterstock

Miért kezdjünk el komposztálni?

A komposztálással jelentősen csökkenteni tudjuk a háztartási hulladék mennyiségét. A magyar lakosság fejenként évente 5-600 kilogramm hulladékot termel, amelynek 30%-a olyan szerves anyagokból épül fel, amelyeket egyszerűen komposztálhatunk. Ennek köszönhetően évente fejenként 180 kg hulladék nem a kukában landol, hanem visszakerül a szerves anyagok természetes körforgásába.
Továbbá ezek a hulladékok nem kerülnek hulladéklerakóba és nem is égetik el azokat.

A komposztálással a levegőszennyezést és az üvegházhatású gázok mértékét is csökkentjük, mivel a folyamat során sokkal kevesebb a termelődő szén-dioxid mennyisége, több szén kerül vissza a földbe és kevesebb szén-dioxid a levegőbe.

Ha rendelkezünk saját kerttel, a talaj minőségét is javíthatjuk a komposztálással, emellett pedig kiváló tápanyagot biztosíthatunk a növényeinknek is. Kert hiányában a lakásban is van lehetőség a komposztálásra, a kis komposztálóból lecsapolt folyadékot felhígítjuk vízzel, ami tápanyagban gazdag öntözővizet biztosít a szobanövényeknek.

Mely alapanyagok szükségesek a komposztálóba?

A jó komposztálás alapja a megfelelő alapanyagok kiválasztása. Ide többségében a konyhai hulladékok tartoznak: zöldségmaradék, gyümölcsmaradék, kávézacc bátran mehet a komposztra. A déli gyümölcsökkel érdemes óvatosabban bánni, tanácsos feldarabolni azokat, mielőtt a komposztra dobnánk, ugyanígy a tojáshéj is apróra darabolva kerüljünk bele. A kerti hulladékok közül az apróra vágott gallyak, a frissen vágott fű és a fűrészpor is bekerülhet a komposztba. Ehhez pedig ajánlatos egy kis földet hozzáadnunk.

A zöldségmaradék, gyümölcsmaradék, kávézacc bátran mehet a komposztra Forrás: Shutterstock

Mi az, amit semmiképpen sem tegyünk bele?

Olajat, vegyszert, háztartási hulladékot véletlenül se tegyünk a komposztra, ahogyan húst, kenyeret, csontot és záptojást sem. Továbbá semmilyen veszélyes hulladékot se tegyünk a komposztra és a kommunális kukába sem.

Hogyan zajlik a folyamat?

Készítsük elő egy zárható kis dobozt, tároló edényt, amibe összegyűjtjük a komposztálásra alkalmas hulladékot, amivel aztán földdel, illetve száraz kerti hulladékkal összekeverve megkezdhetjük a komposztálás folyamatát a kialakított komposztálóban.

A komposztálás során a legfontosabb, hogy megfelelő arányban kerüljön a nitrogénben és a szénben gazdag szerves hulladék. Ha ezek nincsenek, akkor a lebomlásért felelős mikroorganizmusok nem fogják tudni elvégezni a munkát és a humusz helyett egy halom rothadó hulladék fog fogadni bennünket. Az ideális körülmény biztosításához 75%-ban zöld hulladék (zöldség, gyümölcs, fű), 25%-ban barna hulladék (gallyak, forgács, mulcs) szükséges.

Fontos, hogy 4-6 hetente átforgassuk a komposztot, hogy megnézzük megfelelően működik-e a folyamat.