A WHO adatai alapján évente 7 millió ember hal meg a levegő szennyezettsége miatt. A rossz minőségű levegő növeli a légzőszervi és szívbetegségek kockázatát is. A légszennyezettség főként az ázsiai és afrikai országok nagyvárosaiban a legmagasabb, de az európai városok sem büszkélkedhetnek túl jó kimutatásokkal.
A probléma kiindulópontja, hogy az alacsony jövedelmű országokban ma is körülbelül hárommilliárd ember él olyan helyen, ahol az emberek fűtéshez még mindig fát használnak, és fosszilis tüzelőanyaggal táplált tűzhelyen főznek. A helyzetet súlyosbítja a lakáson belüli dohányzás, a szálló por magas koncentrációja a kültéri levegőben, a kellő szellőztetés hiánya.
A Numbeo adatbázisának szennyezettségi index alapján kialakított sorrendje gyakran változik.
Jelenleg az első helyen áll Kathmandu, Nepál fővárosa. A tavalyi évben arról olvashattunk, hogy tulajdonképpen eltűnt a szmog Kathmandu városából, és az ég annyira kitisztult, hogy el lehetett látni egészen a Mount Everestig. Az idei évben viszont a nem túl előkelő első helyet szerezte meg, és ugrott a szennyezettségi lista élére. Az 1,5 milliós lakosságú város levegőminősége és az élővizek szennyezettsége is veszélyes. Nemcsak az utcákról hiányoznak a zöldterületek, az infrastruktúra sem megfelelő a nagy lakossághoz, és az ipari valamint lakossági hulladék sincs megfelelően kezelve.
A lista második helyére került egy európai város is, mégpedig az Észak-Macedóniában található Tetovo, ahol nemcsak a víz és levegő rossz minősége jelenti a problémát, de az ipari működés is. A lakosság egy része légzési nehézségekkel küzd. Kimutatások alapján Macedóniában évente 1500 ember veszíti életét a rossz levegő miatt, ami óriási számnak tekinthető.
A nem túl előkelő lista harmadik helyét az Észak Indiában lévő Faridabat szerezte meg. A város egyébként ipari központként működik, légszennyezettség tekintetében azonban gyakran a biztonságos szint sokszorosát mérik. Előfordult már, hogy 25-ször mértek magasabb értékeket a megengedettnél.
A negyedik helyen ezúttal az afgán főváros, Kabul található, ahol a becslések szerint évente háromezer ember hal meg. Itt az utcára már javasolt a szűrőmaszk használata a szálló por magas koncentrációja miatt. A nem megfelelő infrastruktúra és a gyárak szennyezése miatt műanyag égetésével fűtenek a családok. Az ivóvíz pedig 80%-ban mérgező és veszélyes. A szennyezés elleni harcot bírságok kiszabásával próbálják meg felvenni.
Az ötödik helyet Ghána fővárosa, Accra szerezte meg, amely peremvárosként táptalaja a szennyezett anyagok kibocsátásának. Az 1,6 millió lakossal rendelkező város számára folyamatos problémát jelent az elektronikus-hulladék lerakójában használt elektronikai termékek elégetése. A levegőbe kerülő ólom és kadmium- és higanyszennyezettség értéke igencsak magas.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.