Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Elszakadni a családi fészektől és a meleg, szeretetteljes anyai öleléstől nem egyszerű a kicsik számára, amikor eljön a bölcsőde ideje. Kis odafigyeléssel és segítséggel azonban megkönnyíthetjük az elválás időszakát az apróságok számára.
Nagyon megoszlanak a vélemények arról, hogy jó-e, ha a gyermek 3 éves kora előtt elszakad az édesanyjától. Sok család számára viszont ez nem választás kérdése, hanem egy olyan lépés, amelyet mindenképpen meg kell tenniük. Ilyenkor íratják a kicsit bölcsődébe, amelynek – a negatív vélemények ellenére - számos pozitív hatása is lehet.
A bölcsődei beszoktatás azonban sok esetben sem a szülőnek, sem a kisgyereknek nem egyszerű, ám akad néhány olyan tipp, amellyel felkészülhetünk erre az időszakra, és amelyek alkalmazásával megkönnyíthetjük az elválást.
Már a bölcsőde előtt is érdemes a kicsit gyerekközösségbe vinni. Járjunk vele sokat játszótérre, csoportos foglalkozásokra, játszóházba vagy olyan barátokhoz, ahol hasonló korú gyerekek vannak.
A nagyszülőkkel töltött délutánok, egész napok vagy akár éjszakák is segíthetnek abban, hogy később könnyebb legyen a szülőktől való elválás. Mindenképpen tartsuk be a fokozatosság elvét, tehát ha előtte sosem aludt a nagyinál a kicsi, akkor ne ezzel kezdjük, hanem mondjuk egy közös fagyizással és így haladjunk a minél hosszabb külön töltött idő felé.
Szintén segíthet, ha kedvet csinálunk a gyermeknek a bölcsődéhez. Meséljünk neki arról, hogy mennyi új játék van a bölcsiben, milyen izgalmas dolgokat lehet csinálni (rajzolás, festés, gyurmázás stb.) és sok új barátja is lesz, akikkel együtt mókázni. Lapozgassunk vele ilyen témájú könyveket, vagy nézzünk meg együtt egy bölcsisekről, óvodásokról szóló mesét.
A bölcsődei beszoktatás idején mindig ugyanaz a szülő kísérje a gyermeket.
Néhány családnál – főleg, ha rendkívül erős az anya-gyermek kötődés – célravezetőbb, ha az apuka szoktatja be a csemetét, hiszen tőle általában könnyebb az elválás, mint az anyától.
Bár sok esetben a szülőket is megviseli ez az időszak, a gyermek felé sosem szabad ezt kimutatni, hiszen akkor azt látja a kicsi, hogy ez a helyzet rossz és kevésbé lesz nyitott a befogadására.
Sose hagyjuk ott a gyermeket búcsúzás nélkül, hiszen anya/apa hirtelen eltűnése érthető módon rémülettel tölti el a kicsit.
Érdemes a búcsúzásnál azt is megerősíteni a gyermekben, hogy visszajövünk érte. Az első időkben támpontot is jó, ha adunk neki: „alvás után jövök érted", „uzsonna után jövök érted."
Ha van a gyermeknek kedvenc alvós állata, rongyija, cumija, azokat semmiképpen se felejtsük otthon, ezek a tárgyak ugyanis vigaszt nyújtanak neki, és nyugtatóan hatnak rá, ha esetleg elkeseredne.
Ha van nagyobb testvér, sose vigyük magunkkal a beszoktatás idején vagy az azt követő időszakban. Gondoljunk csak bele, hogy a kicsi ebből a szituációból csak azt fogja látni, hogy anya otthagyja őt valahol, de a testvérét magával viszi...
A bölcsődei beszoktatás egy olyan életszakasz, amely nem kevés kihívást tartogat gyermeknek és szülőnek egyaránt. Ám kellő odafigyeléssel és szeretetteljes hozzáállással minimálisra csökkenthető az a fájdalom, amellyel a szoros anya-gyermek szimbiózistól búcsúzunk, hogy utat engedjünk a kisgyermeknek az önállósodás felé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.