Tudtad? Az A-vitamin hiány akár farkasvakságot is okozhat

Az A-vitamin zsírban oldódik, hiánya pedig különböző kellemetlen tüneteket okoz. Ilyen például a szürkületi vakság, a haj- és bőrproblémák. Ha megfelelően táplálkozunk, akkor könnyedén bevihető a szükséges napi mennyiség, ami nagyjából 900 mikrogrammot jelent.

Testünk az élelmiszerekben fellelhető karotinoidokat A-vitaminná alakítja. A növényi eredetű táplálékokban található A-vitamint a szervezet kevésbé hatékonyan hasznosítja, szemben az állati eredetűekkel. Viszont a megfelelő étrend mentén azoknak sem kell aggódniuk, akik nem fogyasztanak állati eredetű termékeket.

Sok A-vitamin van az édesburgonyában, hiszen már egy nagyon kevés mennyiség is a napi szükségletünk többszörösét fedezi. A spenót is gazdag A-vitaminban, amelyet érdemes megbolondítani egy kis olívaolajjal, hogy a szervezet könnyedén felszívja a vitamint. Ezen kívül még a fodros kelben, kelbimbóban és a kelkáposztában is sok A-vitamin található. A-vitamin forrás még a magas karotinoid tartalmú sárgarépa, vagy a zellerzöld, fejes saláta, brokkoli, és a piros húsú kaliforniai paprika is.

Az A-vitamin hiánya lehet elsődleges (primer) és másodlagos. Abban az esetben, ha alultápláltságban szenvedünk, vagy pedig egyoldalúan étkezünk, túlságosan kevés vitamin kerül a szervezetünkbe.

Másodlagos A-vitamin hiányról akkor beszélhetünk, ha ez a hiány felszívódási zavarokkal van összefüggésben. Ezt kiválthatják krónikus bélbetegségek, pajzsmirigyproblémák is. Az A-vitamin megfelelő hasznosulásához cinkre is szükség van, ugyanis a cink hiánya befolyásolhatja, hogy szervezetünkben kialakul-e A-vitamin hiány, avagy sem.

Enyhe A-vitamin hiány esetében a fáradékonyságon és a legyengült immunrendszeren kívül nincs gyakoribb betegség. A súlyosabb A-vitamin hiány esetén bőrszárazság, viszketés léphet fel, a haj és a köröm szárazabbá, töredezetté válhat. Az ennél súlyosabb A-vitamin hiány a szemünket is érintheti, ugyanis a hiány jellegzetes következménye az úgynevezett farkasvakság, más néven szürkületi vakság,ami azt jelenti, hogy a szemünk nehezebben alkalmazkodik a sötét környezethez.

A farkasvakságban leginkább a 2-5 éves gyermekek érintettek, főként azokban az országokban, ahol a gyermekek alultápláltak. A betegség kialakulásának okait a fejlett országokban, így például Magyarországon nem a hiányos bevitel, hanem a szervezet felszívódási vagy anyagcserezavarai okozhatják.

A farkasvakság tünetei: rossz éjszakai látás, étvágytalanság, bőr-és fogelváltozások, nyálkahártya-betegségek alakulhatnak ki. Károsodik az immunrendszer, és csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállása. A betegség egyik legelső tipikus tünete a - főleg légúti - betegségekkel szembeni fokozott fogékonyság.

Ez is érdekelhet: Az erős menstruációs vérzés K-vitamin hiányra is utalhat