Magyarország élen jár a kutyák örökbefogadásában, de az idősebb állatok gyakran gazdi nélkül élik le az életüket

Magyarország az élen

Az Ipsos MORI 8 európai országban végzett felmérése alapján az is kiderült, hogy hazánkban és Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a kisállattartó háztartások száma. A növekedés elsősorban a korábban is állatot tartó háztartásokban figyelhető meg, a járvány első hullámában (2020. március és 2021. február között) az új kutyát befogadók majdnem négyötödének (78%) már volt kutyája a Covid-járvány előtt is, a második hullámban (2021. márciusától) pedig 3-ról 6 százalékra nőtt azon új kutyatartók száma, akiknek a járványt megelőzően nem volt kutyájuk.

A fiatal kutyákat jobban kedveljük

A felmérés megerősítette az örökbefogadások kapcsán fennálló egyik legfőbb problémát is, miszerint az új állattartók leginkább kölyök vagy fiatal kutyákat fogadnak örökbe. 2021. márciusa óta az örökbefogadott kutyák 38 százaléka egy évnél fiatalabb, 24 százaléka pedig 1-2 éves, tehát az új kutyatartók majdnem kétharmada (62%) fiatal házikedvencet fogadott örökbe. Sajnos ez a menhelyek számára folyamatos kihívást és problémát is jelent, hiszen a hozzájuk kerülő állatok nagy része már nem kölyökkutya, így félő, hogy néhányuk akár az egész életüket az állatotthonokban töltik.

Mi a megoldás?

Ahogy az emberek, úgy az állatok is saját történettel rendelkeznek, minden kisállat egy egyéniség. Törekednünk kell arra, hogy a számunkra legmegfelelőbb társat találjuk meg. A menhelyek tapasztalatai azt mutatják, hogy a középkorú és az idősebb emberek a fiatalokkal ellentétben nyitottabbak a korosabb kutyák örökbefogadására. Az idősebb kutyák mozgásigénye már jelentősen alacsonyabb, nyugodtabbak, és általában már elsajátították a legfontosabb készségeket és utasításokat, így ők tökéletes választás az idősebb, esetlegesen magányosabb generáció számára.

Nyitottan és konkrét elvárások nélkül érdemes nekivágni az új társunk felkutatásába, hiszen nem tudhatjuk, melyikük lehet kiváló választás számunkra.