Országok, ahol a munkavállalók valóban halálra dolgozzák magukat

Forrás: Shutterstock -
túldolgozás Kína Japán magazin munka Korea karrier
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Számos ázsiai országban nincs szabályozva a maximális munkaidő, így a helyi alkalmazottak észrevétlenül is túlhajtják magukat.

A szervezet teherbírása véges. Hosszú távon a folytonos túlórázás nemcsak a testre fejti ki a hatását, de a pszichére is végzetes következményekkel jár. Tragikus eredménye is lehet annak, ha feszegetjük a határainkat és nem figyelünk magunkra. Kimutatták, hogy a túldolgozás a szívbetegség és agyvérzés esélyét is növeli. Egy megtörtént eset alapján nem csoda, hogy egy japán férfi nem bírta a heti 100 órányi munkát, és végül belehalt.

Az ázsiai munkamorál

Biztosan hallottad már, hogy „nincs még egy olyan teherbíró nemzet, mint a kínai". Való igaz, hogy a távol-keleti népek fáradhatatlanok és keményen bírják a gyűrődést, de hosszú távon a monoton életvitel számukra sem kifizetődő. Senki sem tud napi 14-16 órában maximálisan teljesíteni. Az utóbbi években egyre több ország szólítja fel a munkáltatókat arra, hogy csökkentsék a vállalható munkaórák és a túlórák számát is.

Mely térségekben okoz a túldolgozás problémát?

Japán

Japánban a jelenségre létezik egy külön szó, amely nem más, mint a karoshi. Ha meg szeretnénk határozni, akkor a munka okozta hirtelen halált jelenti.

Japánban a jelenségre létezik egy külön szó, amely nem más, mint a karoshi Forrás: Shutterstock

Különböző egészségügyi okai lehetnek, mint a stressz okozta stroke, a szívroham, az éheztetéssel járó diéta, de ide soroljuk az öngyilkosságot is. A helyi munkaadók közül sokan úgy gondolták, hogyha az alkalmazottjaik minél többet dolgoznak, annál elkötelezettebbek lesznek az adott vállalat iránt. 2016-ban egy megdöbbentő statisztikai adat látott napvilágot: a túldolgozásban kétezer ember halt meg, így ennek hatására a japán kormány döntést hozott. A havi túlórák számát maximalizálták 100 órában, valamint bevezették a Prémium Pénteket, hogy a munkavállalók már három órakor haza tudjanak menni.

A 31 éves Miwa Sado, aki a japán közszolgálati tévé egykori újságírója volt, még 2013-ban hunyt el keringési elégtelenségben. Az ő esete példa arra, hogy az emberi szervezetnek vannak tűréshatárai. A fiatal nő a halála előtti hónapban 159 órával dolgozott többet.

Kína

Kínában az úgynevezett „996-os" túlórázásból is számos haláleset származott. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók heti hat napon keresztül illegálisan dolgoztak reggel 9.00 órától este 21.00 óráig. Ebben az országban, ha valaki amiatt hal meg, mert túlzásba vitte a munkát, azt kuo-lao-szenek nevezik.

Kínában, ha valaki amiatt hal meg, mert túlzásba vitte a munkát, azt kuo-lao-szenek nevezik Forrás: Shutterstock

Érdekesség, hogy Kínában és még néhány távol-keleti országban ide sorolják azt is, ha egy üzletember kapcsolatépítés céljából túl sokat éjszakázik. A rendszeres alkoholfogyasztás és a rendszertelen életvitel ebben az esetben is kifejti negatív hatását az emberi szervezetre.

Dél-Korea

Az ország gazdasága a 90-es években jelentős fejlődésnek indult, azonban a munkakörülmények számos kivetnivalót hagytak maguk után. Ezt a kollektív problémát a későbbiekben sem kezelték: ennek eredményeképpen a dél-koreai munkavállalók 400 órával, azaz 10 héttel többet dolgoztak, mint például a brit alkalmazottak. 2018-ban a munkaidőt maximalizálták heti 52 órában, és ezzel törvényen kívül helyezték a 68 órás munkahetet.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.