Adventi népszokások régen és napjainkban

Az adventi időszak az ünnepi ráhangolódás jegyében telik. Csupán négy hét van karácsonyig, így ebben az időszakban szokták elkezdeni a családok feldíszíteni az otthonaikat. November 29-én, advent első vasárnapján pedig az adventi koszorú első gyertyáját is meggyújtjuk, amit innentől kezdve minden vasárnap megteszünk egészen karácsonyig.

Advent története

Az advent szó latin eredetű, a megérkezést jelentő 'adventus' szóból származik. Ez az időszak az ünnepet megelőző várakozás és felkészülés időszaka. Az adventi időszak az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25. közötti négy hetet jelenti, kezdete általában november 30, vagy a hozzá legközelebb eső vasárnap - idén november 29.

Az adventi időszakot az 5. század óta tartják, ez az időszak a karácsony elterjedésével együtt vált népszerűvé - advent és karácsony kéz a kézben járnak. VII. Gergely pápa rendelte el a négy vasárnapból álló ünnepi időszakot.

Kezdetben ebben az adventi időszakban senki sem tarthatott mulatságokat, lakodalmat, olyan szabályok vonatkoztak erre négy hétre, mint nagyböjt idején. Az advent annak idején bűnbánati időszak volt; egészen a 20. század közepéig böjtöléssel is összekötötték.

Az advent az egyházi év kezdetét is jelentette, egyben a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka, amikor a várakozásé és a reménykedésé a főszerep. Magyarországon a Messiást váró hangulat meghatározó része a hajnali roráté volt, melyet aranyos misének neveztek el. A roráte a római katolikus egyházban advent első vasárnapjától karácsony első napjáig minden hajnalban tartott szentmise, amit Szűz Mária tiszteletére és Jézus eljövetele utáni vágy kifejezésére ültek. Angyali misének is nevezik, mert az angyali üdvözlet nyilvános elmondásával fejeződik be.

Adventi szokások

Mint minden ünnepnek, az adventnek is vannak a kereszténységtől független szokásai, hagyományai. Ebben az időszakban főként szerelmi varázslatokat tartottak számon. Ha például egy eladósorban lévő lány a roráté előtt a templomi harangkötélből egy darabot kitépett és azt a hajában lévő pántlikájához erősítve viselte, farsang idején számíthatott lánykérésre.

A hajnali mise előtt boszorkányok járták az utcákat, így tartotta a babona, ezért mindenki gondosan bezárta az otthona és az istálló ajtaját harangozás előtt.

Népszokások

Advent időszakához sok szép népi szokás is kapcsolódik, ilyen a 'szentcsaládkilenced' is. Ez a szokás a szent család szálláskeresésével függ össze. A karácsonyi ünnep előtt kilenc napon át ismétlődik ez a szokás: kilenc család összeáll, hogy december 15-től karácsony estéig naponta felváltva szállást adjanak a szent családot ábrázoló képnek, és imádkozzanak. A fogadásra a család kitakarítja a házat és az előző napon böjtöt tart.

András napjához (november 30) számos szerelmi népszokás is tartozik

András napját megelőző este a lányok férfi ruhaneműt tettek a párnájuk alá, és akivel álmodtak aznap éjszaka, az lett a vőlegényük. Előtte böjtölniük kellett: „Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éccakáján".

András napján 3 szem pogácsába egy-egy férfi nevét kellett belesütni. A pogácsákat a küszöbre kellett kitenni, amelyiket a kutya utoljára vitte el, úgy fogják hívni a lány jövendőbeli férjét.

András napján vízbe kellett tenni egy gyümölcsfa ágát. Ha karácsonykor az alján virágzik, akkor a tél eleje hideg, zord lesz. Ha a közepe virágzik ki előbb, akkor a január lesz a hideg időszak. Ha pedig a tetején hajt virágot, akkor a tél végén lehet számítani jégre, hóra, fagyra.

Az adventi koszorú története

A koszorúkötés igen régi szokás. Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Egy gigantikus méretű koszorút készített, amire 24 gyertyát helyezett el, jelezve, hogy 24 nap van karácsonyig. A vasárnapokra fehér, a hétköznapokra piros gyertyát helyeztek el.

Manapság már csak 4 gyertyát helyezünk el a koszorún: a gyertyák a karácsony előtti négy vasárnapot szimbolizálják. A koszorún lévő gyertyákat vasárnaponként gyújtjuk meg. A világító gyertyák számának növekedése jelképezi a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozóknak ad karácsonykor. Az utolsó vasárnapon mind a négy gyertyának egyszerre kell égnie.

Mind a négy gyertya külön fogalmakat szimbolizál: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák a katolikus jelképrendszer szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: Ádám és Éva, a zsidó nép, Szűz Mária és Keresztelő Szent János.

Az adventi naptár története

1851-ben egy kreatív édesanya, Lang asszony készített először adventi naptárat a kisfia számára. A fiú ugyanis folyton azt kérdezgette, mikor lesz már végre karácsony. Az anya pedig, hogy csillapítsa fia türelmetlenségét, kis dobozkákat készített számára, melyek mindegyikébe egy-egy apró finomságot rejtett el. Minden nap egyet nyithatott ki közülük. A kisfiú, Gerhard Land időközben felnőtt, ám a gyerekkorában kapott naptárat sosem felejtette el, és arra gondolt, hogy más gyerekek is örülnének egy hasonló, karácsonyt váró naptárnak. Több mint száz éve készült el az első hivatalos adventi naptár, azóta pedig már számtalan változata létezik. A hagyomány fénye nem kopik: évről-évre családok milliói használják.