Hosszú és egészséges életet élt a bükki füvesember - ez volt a titka

December 4-én hunyta le örökre szemeit Gyuri bácsi, aki csendesen, lánya kezét fogva tért örök nyugalomra.

"Szomorú feladatom, hogy tudassam a világgal, hogy édesapám, a világ számára Gyuri bácsi eltávozott közülünk az angyalok világába. December 4-én, vasárnap este otthonában, nyugodtan, megbékélt lélekkel elaludt. Mellette voltam, fogtam a kezét... Apának is olyan volt, mint füvesembernek: türelmes, nagylelkű, segítőkész, melegszívű és határozott" – írta lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa természetgyógyász és fitoterapeuta, aki viszi tovább édesapja örökségét.

S hogy mi volt a titka Gyuri bácsi hosszú és egészséges életének?

A Life-nak korábban a bükki füvesember lánya elmondta, hogy édesapja vigyáz a súlyára, nem iszik, nem dohányzik, viszont idős kora ellenére is aktív életet él.

A Ripostnak pedig Szabó Gyuri bácsi mesélt arról, hogy gyógyszert egyáltalán nem szed, gyógyteákkal tartja karban az egészségét, de a teafogyasztásnak is megvan a maga rendje:

"Galagonyateát minden nap virágos ágvégből, a szív és az érrendszer karbantartására. Szintén minden nap iszom csipkebogyóteát a C-vitamin pótlására és kakukkfűteát. Háromnaponta iszom a diólevél teát, ami jó gyulladáscsökkentő, és ahogy a nagyanyám mondta, sűrűvérűség ellen. Aztán két-háromnaponta fürtös mentát, vagy ahogy mi hívtuk, lómentát, ami, ahogyan kitapasztaltuk, jó narancsbőrre is, de én nem azért iszom, hanem mert fertőtleníti a torkot, jó a megfázás, vírusfertőzés megelőzésére. Ugyancsak nem mindennap, de rendszeresen iszom a tejoltógalaj-teát a vese és a nyirokrendszer működésének megsegítésére, mezei katángot a máj, az epe és a bél jó működése érdekében, kisvirágú füzikét a prosztata miatt. Egy héten kétszer fogyasztom az egynyári ürömből készült teát" - beszélt az életmódjáról négy éve mindenki Gyuri bácsija, aki a vérnyomását - amióta 80 évesen kiderült, hogy magas -, galagonyateával tartotta a normál tartományban.

De a tea saját bevallása szerint önmagában nem lett volna elég: idős kora ellenére is minden nap az erdőt járta, ezzel biztosítva a napi szükséges mozgásmennyiséget - írja a Bors.