Tovább csíphetnek a szúnyogok a fényszennyezés miatt

A szúnyogok alapvetően nem képesek átvészelni a telet, ha nem tudnak elegendő zsírtartalékot felhalmozni a megzavart diapauza miatt. Ebben az esetben a nyugalmi időszakuk is eltolódhat, ami azt eredményezi, hogy még késő ősszel is hajlamosak összecsípni az embereket és az állatokat is.

A Megan Meuti rovartani adjunktus által vezetett kutatás az elsők között mutatta ki, hogy a mesterséges éjszakai fény jelentősen befolyásolja a szúnyogok viselkedését.

A dalos szúnyogok (Culex pipiens) nőstényei viszonylag védett helyeken rejtőznek el a fejlődést segítő pihenő idejére: ilyenkor például barlangokba, átereszekbe és pajtákba települnek. Ebben az időszakban szénhidrátokat alakítanak át zsírrá a télre való felkészülés érdekében.

Ahogy a napok hosszabbodnak, a nőstény szúnyogok elkezdenek vérrel táplálkozni, hogy petéket hozzanak létre, és közben néha megfertőződnek a nyugat-nílusi vírussal, miközben az azt hordozó madarakon élősködnek. Később az emberen és más emlősökön történő táplálkozáskor terjesztik a vírust.

Meuti korábbi kutatásaiból kiderült, hogy a biológiai órát befolyásoló gének különböznek a diapauzáló és nem diapauzáló szúnyogok között, ami azt jelenti, hogy a nappalok hossza meghatározza a diapauza kezdetét. Ezen felül Fyie felfedezte, hogy a nőstény szúnyogok, amelyeket éjszaka enyhe fénynek tettek ki, nem húzódtak be pihenni sehova és aktívvá váltak, még akkor is, ha a rövid nappaloknak alvó időszakot kellett volna előidézniük.

A jelenlegi tanulmány a hosszú nappalos és rövid nappalos körülmények között nevelt szúnyogok napi aktivitását és tápanyag-felhalmozását hasonlította össze mesterséges éjszakai fénynek való kitettség mellett, valamint anélkül.

A fényszennyezés hatására a rovarok szervezetében csökkent a vízben oldódó szénhidrátok szintje, amelynek optimális mértéke létfontosságú mind a hosszú, mind a rövid nappalos körülmények között nevelt szúnyogoknál. Ezen kívül a fénynek való kitettség megfordította a glikogén – egy alapvető szénhidráttároló molekula – felhalmozódásának módját és rendjét.

A fényszennyezés emellett enyhén növelte a nyugvó szúnyogok aktivitását, valamint kissé tétlenebbé tette a hosszú nappalok során megfigyelt szúnyogokat. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a fényszennyezés a szúnyogok biológiai órájának jeleit összezavarva megakadályozhatja a diapauza beálltát.

Ez hosszú távon károsíthatja a szúnyogpopulációkat, mivel a diapauza alatti elégtelen felkészülés miatt csökkenhet a téli túlélési arányuk.

A kutatók jelenleg azt tervezik, hogy a közeljövőben terepkutatásokat fognak végezni, hogy ellenőrizzék, a laboratóriumi eredmények összhangban vannak-e a természetben tapasztalhatóakkal.