Miért viszket és miért vakarjuk?

Félálomban, az ágyban fekve hirtelen azt érezzük, hogy viszket a lábunk. Legszívesebben nem mozdulnánk ki a kényelmes pozícióból, amit sok forgolódás árán sikerült megtalálnunk, de nem tudjuk figyelmen kívül hagyni ezt a kellemetlen érzést. Megvakarjuk, és volt, nincs viszketés. Ez valószínűleg mindenkivel előfordult már, esetleg más helyzetekben, de egy biztos: ilyenkor muszáj tennünk valamit, ami általában a felület alapos dörzsölése.

Mi a viszketés?

A viszketés, más néven pruritus egy általános érzés, amely a bőrrel kapcsolatos bőrsejtek vagy idegsejtek irritációjából ered. Bár kellemetlen lehet, a viszketés fontos érzékszervi és önvédelmi mechanizmusként szolgál, csakúgy, mint az egyéb bőrérzetek, például az érintés, a fájdalom, a hideg és a meleg. Figyelmeztethet minket a káros külső tényezőkre.

Viszketéskor általában speciális idegsejtek aktiválódnak, az úgynevezett C típusú rostok viszkető receptorai. Ha felületesen stimulálják a bőrt, ezek a a rostok az ideg mentén jeleket továbbítanak a gerincvelőbe, majd az agyba, ahol feldolgozzák őket, és reflexválaszt generálnak, ami jellemzően dörzsölés vagy vakarás. Ez a mozdulat megzavarja, elhárítja a viszketést kiváltó okot azáltal, hogy ugyanazokon a területeken különböző fájdalom- és érintési receptorokat stimulál. Bár ez egyértelműen segít a viszketés enyhítésében, a vakarás bizonyos esetekben csak átmeneti megoldást nyújt, ha pedig túlzásba visszük, az a bőr irritációjához és sérüléséhez vezethet, ami fertőzést okozhat.

A fájdalom rokona

Ez az érzés fiziológiai értelemben rokonságban áll a fájdalomérzettel; több jellegzetességük azonos. Ezt támasztja alá az is, hogy a helyi érzéstelenítő gyógyszerek alkalmazásakor a viszketés és a fájdalom egyszerre szűnik meg. Azoknál pedig, akiknél a fájdalomérzet hiányzik, a viszketés sem váltható ki semmilyen módon, még rovarcsípésekkel sem.

Annak ellenére azonban, hogya két érzet sok tekintetben hasonlít, nem ugyanazok a neuronok közvetítik az agyba a viszketést és a fájdalmat. Bár mindkét esetben C típusú rostok továbbítják, de nem ugyanazok. Az emberi bőr összes C-rostjának körülbelül 5 százalékát teszik ki azok, amelyek a viszketés érzését továbbítják. A külön idegrostokat igazolja az is, hogy a fájdalom és viszketés érzetére a a személyek másként reagálnak: míg az egyik ingert vakarással hárítjuk el, a másikat az érintett terület elrántásával.

Amikor a vakarás csak olaj a tűzre

Ha a kellemetlen viszketést nem mechanikus dolog váltja ki, mondjuk egy kilógó cérnaszál, egy hajszál, vagy éppen a lábunkon mászó bogár, akkor megeshet, hogy vakarással nem megyünk semmire. A szúnyog- és csaláncsípés, az allergiás reakciók, vagy különböző bőrbetegségek (például bárányhimlő) esetében a viszketés szüntethető meg dörzsöléssel, ennek az oka pedig a hisztamin. Ez szabadul fel ugyanis az érintett területen: ez a viszketés kiváltó oka, és az érzés addig áll fenn, amíg a hisztamin le nem bomlik.

A viszketés kezelése

Ha csípés, vagy mechanikus hatás okozza a viszketést, akkor általában csak abban az esetben szükséges kezeltetni, ha a bőr az erőteljes vakarás miatt felülfertőződik. Más esetekben pedig nem magát az érzetet, hanem az azt kiváltó betegséget kell megtalálni és orvosolni, legyen szó allergiáról, ekcémáról vagy éppen kiütésről. Kóros, nem szűnő viszketés esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni.