Az agyi plaszticitás, vagyis az agy rugalmassága, változtathatósága a tudósok számára sem volt mindig egyértelmű. Hogy meditáció során mi minden történik az agyban, azt akkor kezdték felfedezni, amikor szerezeteseket meditáció közben funkcionális MR-vizsgálatoknak vetették alá. Ezek a vizsgálatok világítottak rá, hogy milyen változások mennek végbe az agyban meditáció előtt, közben és az elmélyedés után.
Azóta számos vizsgálat készült és készül napjainkban is, mely arra irányul, hogy kiderítsék,
milyen hatásai vannak a meditációnak a fizikai testre, milyen pozitív egészségügyi változások mennek végbe a meditáló ember szervezetében.
A vizsgálatokat végző orvosok rájöttek, hogy ami a testnek a sport, edzés, az agynak a meditáció. Elmélyülés közben az agy boldogságért felelős területeinek vérellátása jelentősen megnő, ezzel edzve az agy lelki jóllétünkről gondoskodó részeit.
A tapasztalatok is azt mutatták, hogy a meditáció csökkenti a stresszt, ám ma már tudományos bizonyítékaink vannak erre, ahogy arra is, hogy ugyanezt teszi a depresszióval, a fájdalommal is, ugyanakkor türelemre tanít, empatikusabbá, toleránsabbá tesz. Ám nem csak ilyen hatásokkal számolhat, aki rendszeresen meditál.
Meditáció közben csökken a pulzusszám és a vérnyomás is, így az agyát rendszeresen kikapcsolni képes ember tartósan csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, a fenti értékeket a normál tartományban tartva támogathatja saját teste motorjának működését.
Akinek igazán fájt már valamije, tudja, hogy egy idő után már semmi másra nem képes koncentrálni, csak magára a fájdalomra. Átmenetileg elszigetelődik, az élet nem vele, hanem mellette, körülötte zajlik, ő képtelen a része lenni, mert számára már nem létezik más, csak a fájdalom, ami csak az övé, senki más nem tudhatja, mit érez.
A fájdalom kutatások szerint két összetevős, milyensége relatív és egyéni érzékelésen múlik: az egyik összetevője a tényleges fizikai érzés, a másik annak gondolati feldolgozása, vagyis például egy szúró fájdalom érzékelése és a hozzákapcsolódó "ez rettenetes" gondolat.
Az, ahogyan megéljük a fájdalmunkat függ attól is, hogy az agy érzékelő vagy az ítélkező-irányító része éppen az aktívabb.
Ennek következtében korántsem biztos, hogy te és én ugyanazt a fizikai behatást ugyanúgy érzékeljük. Ami nekem enyhe bizsergés, az neked lehet éles fájdalom is, és fordítva. Így az is relatív, hol van az a pont, amikor egyikünk vagy másikunk fájdalomcsillapító gyógyszerért nyúl, ami alkalmanként elfogadható módja a fájdalomérzet csökkentésének, ám tartós szenvedés esetén nem éppen a legjobb megoldás. A meditáció itt is segítségül hívható.
Egy vizsgálat alkalmával önkéntes egyetemi hallgatóknál mesterségesen váltottak ki fájdalomérzetet. A csoport egyik fele meditált, a másik fele nem. Kimutatták, hogy a nem meditáló csoport tagjainál erősebb volt az aktivitás az agy irányító területén, az érzékelő terület kikapcsolt, míg az elmélyedés állapotban lévő hallgatóknál az érzékelő rész dominált és az ítélkezés kapcsolt ki.
Azaz a tudatosság következtében a fájdalom oly módon csillapítható, hogy a két összetevő közül az egyiket, az ítélkezést kikapcsoljuk, a speciális technika segítségével csupán megfigyeljük a testünket, így felesleges kínlódás nélkül éljük át a fájdalmat.
Az irritábilis bél szindróma egy olyab krónikus bélbetegség, melyben annak ellenére áll fenn bélműködési zavar, hogy nincs kimutatható szervi betegség. A betegeknek hasi görcsökkel, felváltva székrekedéssel és hasmenéssel, rendszeres puffadással, szélgörcsökkel, hangos bélműködéssel kell megküzdeniük.
A betegség oka egyelőre ismeretlen, bár sokaknál valamilyeb fertőzés után alakult ki, és a hormonális és genetikai okok miatti bél-agy tengely zavarával hozzák összefüggésbe. A gyakran jelentkező kín tünetek miatt a relatív fájdalomérzékelés is változik, a betegek fájdalomküszöbe sok esetben lecsökken, így a betegség érzélelése is sokkal súlyosabbá válik az idő előrehaladtával, mint a kialakulás körüli időkben volt. Mivel konkrét szervi betegségről nem beszélhetünk, a kezelése sem egyszerű - fájdalomcsillapításon, életmód- és táplálkozásbeli változtatásokon alapul leginkább a terápia.
Egy amerikai kísérlet során a többségében nőket érintő betegségben szenvedő tesztalanyokat két csoportra osztották. Az egyik 19 és 71 év közötti nőkből álló csapat két hónapon át hagyományos csoportterápián vett részt, míg a szintén ugyanabból a korcsoportból kikerült hölgyekből álló másik csoport egy buddhista meditációs technikán alapuló módszert sajátított el és gyakorolt.
A vizsgálat végére a hagyományos terápián résztvevő csoport tünetei mindössze 6 százalékkal csökkentek, szemben a meditáló nőkkel, akik közel 30 százalékkal érezték enyhébbnek a betegségtüneteket. A következő egy hónapban a meditációs technikát elsajátítók körében a csökkenés megközelítette a 40 százalékot, míg a másik csoport tagjainál a csökkenés alig lépte át a 10 százalékot.
Tehát a meditáció jót tesz testnek és léleknek, ráadásul tévhit, hogy csak - kényelmetlen - lótuszülésben vagy nyakatekert pózokban gyakorolható, sőt! S cél a kényelem, ami az ellazulás alapja. Mindenkinek érdemes kipróbálnia.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.