Jane Greaves walesi csillagászprofesszor, aki úgy gondolja, hogy a földihez hasonló kontinensekkel rendelkező exobolygók nagyobb valószínűséggel lakhatók, és talán még idegen életet is tartalmaznak. A kutatónő a kontinens kialakulását vizsgálta távoli csillagokon és bolygókon, és a folyamat közben számította ki, hogy a távoli és a hozzánk közeli bolygókon mikor alakulhattak ki a kontinensek.
A földi kontinensek a bolygó forró, viszkózus köpenyének tetején vannak. A belső magból származó hő megakadályozza a köpeny megszilárdulását. A mag azért forró, mert radioaktív elemeket tartalmaz, amelyek több milliárd évvel ezelőtti neutroncsillag-ütközésekből származnak, például urán, tórium és kálium formákat.
Ha elemezzük, hogy hány ilyen anyag van jelen a Földön és más bolygókon, azt is meg tudjuk becsülni, hogy mikor keletkeztek a kontinensek.
A Földön ez körülbelül 9,5 milliárd évvel a világegyetem kezdete után történt meg.
Greaves mintájából kiderült, hogy az első kontinensek 2 milliárd évvel a Föld előtt jelentek meg a fiatalabb, úgynevezett vékony korongú csillagok exobolygóin. A munkája során elemzett régebbi, vastag korongcsillagok olyan sziklás bolygókat hoztak létre, amelyek kontinensei még korábban jelentek meg: körülbelül 4-5 milliárd évvel a Föld kontinensei előtt.
"A kilátások nagyon ígéretesnek tűnnek a kontinensekkel rendelkező sziklás exobolygók felkutatására, tekintettel arra, hogy a közeli Nap-szerű csillagok már létrehoztak néhány lehetséges élhető bolygót" - idézi a tudóst az Indy 100.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.