Szabadban télen-nyáron - a svéd nevelési elv itthon is működik

Egy anya, aki Svédorszgban nőtt fel, azt mondja, a szülei mindig arra biztatták, hogy minél több időt töltsön a szabadban, ebben sem az eső, sem a hó vagy szél nem lehet akadály. Ezt nagyrészt a „friluftsliv", a svédek egyik elve vezérelte, ami nagyjából annyit jelent, hogy „élet a szabadban".

A 164 éve létező koncepció a természet befogadásáról szól, és a svéd kultúra részét képezi. A anya azt is elmesélte a CNBC-nek, hogy amikor az ő gyerekei kicsik voltak, hagyta őket sziklákra és fákra mászni, mindenféle csúszó-mászó után kutatni, gödröket ásni és játszani anélkül, hogy bármibe beavatkozott volna.

Amikor Svédországból az Egyesült Államokban költözött egy időre, az amerikaiaktól csak furcsa pillantásokat kapott, amikor elmesélte másoknak a nevelési elveit, vagy ők maguk vették észre, hogy a lányai minden évszakban boldogan szunyókálnak a hátsó teraszon, vagy mezítláb futkosnak a szabadban.

Az anya két könyvet is írt a témában — Élet a szabadban és Nem létezik rossz idő címmel —, melyben leírja, hogy nemcsak az egészségügyi előnyök miatt érdemes a gyerekeknek hagyni, hogy a természet közelében éljenek, hanem azért is, mert ez egyik oka annak, hogy a svéd az egyik legboldogabb nemzet, a természetközeliség hatással van a személyiségre is.

A ma már ismét Svédországban élő Linda Akeson McGurk a könyveiben arról is ír, hogy milyen módszereket javasol ahhoz, hogy más is úgy nevelhesse a gyerekeit, ahogy ő tette, függetlenül attól, hol él.

Linda szabályai többek között az alábbiak:

1. Legyen része a napirendnek a szabadban töltött idő

A reggeli és esti séták szentek a svéd kultúrában. Ha az időjárás engedi, a vacsorát gyakran kint, a teraszon vagy verandán fogyasztják el, miközben a családok szabadtűz mellett élik a társadalmi életüket, és hot-dogot sütögetnek.

Az északi országokban gyakoriak a szabadtéri óvodák vagy erdei iskolák is, ahol a gyerekek az idő túlnyomó részét a természetben töltik. Ám, ahol ilyesmire nincs lehetőség, ott is érdemes bevenni a napirendbe a nagy kirándulásokat, sétákat, kerti játékot, annak, akine ez utóbbira van csak lehetősége.

Ha túl szoros a napirend, akkor is biztosan megoldható, hogy az állandó autókázás helyett sétálva jusson el a szülő és a kicsi a bölcsibe, oviba vagy az iskolába.

2. Kezdheted kicsiben is

A friluftsliv aranyszabálya, hogy használd, amid van, és tedd meg, amit tudsz, extra erőfeszítések nélkül. A természet az írónő-édesanya szerint körülöttünk van, így még városiasabb környezetben is lehet madarakat nézni, virágokat szagolni és fákat ölelni.

Mégis, akinek lehetősége van rá, vigye el a gyermekeit túrázni vagy akár egy vadasparkba, a lényeg, hogy a család minden nap kapcsolódjon valahogy a természethez.

3. Ne hagyd, hogy az időjárás tönkretegye a napodat

A gyerekek nem úgy születnek, hogy előítéleteik vannak az időjárással szemben, viszont nagyon gyorsan átveszik a felnőttek esővel, széllel, hideggel és meleggel kapcsolatos negatív hozzáállását.

A friluftsliv hagyomány arra ösztönöz, hogy minden évszakban találjunk valami szeretnivalót. A skandináv országokban a szülők gyakran mondják: „Nincs rossz idő, csak rossz ruházat", ezzel is arra ösztönzve a gyerekeket, hogy időjárástól függetlenül, minden nap kimenjenek a szabadba.

Természetesen, ha az időjárás kifejezetten veszélyes, jobb, ha felnőtt és gyerek inkább otthon marad, . de általában elmondható, hogy ha felöltöztetjük a gyerekeket az időjárásnak megfelelően, és hagyjuk, hogy megtapasztalják a zuhogó esőben való futás örömét, jeges tócsákon csúszkálást, vagy egy forró napon a vízpermetezőben hűsöljenek, azzal nagyon sokat adhatunk nekik, nemcsak rövid, de hosszútávon is.

Magyarországon is van lehetősége a legkisebbeknek, hogy szabad levegőn aludhassanak

Amikor az első bölcsis vagy ovis közösséget kiválasztjuk a gyermekünknek, sok szempontot figyelembe veszünk. Van, hogy a legjobban felszerelt, legkedvesebb dajkákkal felvértezett bölcsit soroljuk az utolsó helyre, és többet nyom a latba egy másik, másoknak kevésbé fontos szempont.

Személyes tapasztalatom, hogy mielőtt a gyermekeimet beírattam volna a kiválasztott bölcsődébe, a vezetőnő figyelmeztett, hogy van valami, ami miatt sok szülő elbizonytalanodik és máshova viszi a gyermekét. Ez pedig nem más, minthogy náluk a gyerekek minden évszakban, ha nem szakad éppen az eső, kint alszanak a bölcsőde teraszán. Amikor ezt meghallottam, nagyon lelkes lettem, nem értettem, kit tartana vissza ez a fajta természetközeliség, de állítólag sokan aggódnak, hogy a hűvösebb időben kint alvó gyermekük beteg lesz. Ezzel szemben az én fiaim annyira erősek lettek, hogy szinte soha semmit nem tudja megfertőzni őket, és ha mégis, még egy influenzaszerű megbetegedés sem tart náluk két napnál tovább. A legkisebbnél már szinte könyörögtünk a bárányhimlőnek, hogy fertőzze meg őt. Na jó, ez talán túlzás, de tény, hogy sokáig, hiába feküdt két bárnyhimlős vagy épp másik, aktuálisan terjedő fertőző betegséggel küzdő társa között és érintkezett velük folyamatosan, mielőtt a szüleik a nevelők kérésére megérkeztek, hogy hazavigyék őket, sehogy sem kapott el semmit. Ma már létezik kötelező bárányhimlő elleni oltás, de ez akkor még nem volt elérhető, így leginkább amiatt aggódtak a szülők, hogy mielőbb elkapják a kicsik, így a lehető legkisebb kárt okozva a szervezetükben.

Ez az erős immunrendszer kitartott az iskolában is, így volt olyan évünk, több is, amikor egyetlen nap hiányzásuk sem volt.

A szabad levegőn altatás remek lehetőség, de szigorú szabályai vannak

Monostori Edina pedagógus, bölcsődei nevelő azt mondja, testi és szellemi előnyei is vannak annak, ha a kicsik a friss levegőn alszanak, évszaktól függetlenül. De csak a szigorú szabályok betartása mellett szabad kint altatni a gyerekeket, és kitenni őket azt időjárási viszontagságoknak.

„A szabadlevegőn altatás előnye, hogy a gyermekek sokkal mélyebben alszanak, mint zárt helyen. így az idegrendszerük megpihen, ami esősegíti a szellemi és testi fejlődésüket is. Ezen felül a friss levegőn alvás erősíti az immunrendszerüket is. Fejlődik a tüdejük, ráadásul a felsőlégúti betegségek kialakulásának kockázata is kisebb vagy enyhébb tünetekkel jár. Ám nem mindegy, mikor, hol és hogyan alszik kint a gyermek.

Mínusz 5 fok alatti hőmérséklet, orkán erejű szél és kánikula esetén tilos kint altatni a gyerekeket. Ha az időjárási viszonyok megfelelőek, akkor is csak jól árnyékolt, biztonságos környezetben és felszerelésekkel lehet a csoportot a szabadban lefektetni. Télen anorák, vastag takaró biztosítása is feltétel — ezt van, ahol az intézmény adja, van, ahol a szülők hozzák a saját gyermeküknek” - mondta el a Life.hu kérésére a szakember.